Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Fehér Agnes: A hagyományos családmodell átalakulása egy bihari falu (Tépe) társadalmában

A gyermekek nevelése korántsem történt tudatos pedagógiai elvek szerint. („Parancsoltunk nekik, hogy úgy csináljátok, ahogy mi, és úgy is csinálták.")'

5 A gyermek megfigyelte a szülők, és a többi családtag munkáját, elleste és lényegében utánzással tanulta meg az egyes mozzanatokat. A nevelés tehát nem mesterségesen, hanem természetes úton ment végbe, a gyermek észrevétlenül nőtt bele a felnőttek világába, munkájába.

5 A családban a gyermek nemcsak az egyes munkafajtákat tanulta meg, de elsajátította azokat a viselkedésmintákat is, melyek föltétlenül szükségesek voltak ahhoz, hogy a falu közösségébe beilleszkedjen, és a közösség teljes jogú tagjává válhasson. Ez a család szocializációs funkciójának leglényegesebb mozzanata.

6 A gyermek iskolai tanulmányával nem foglalkoztak, inkább testi, a munkára való nevelését tartották szem előtt. Annak ellenére, hogy a leánygyermekek nem szenvedtek semmiféle hátrányos megkülönböztetést a fiúk javára, a gazdagabb vagyonos családokban az utódlás kérdésénél központi szerepet kapott az, hogy az elsőszülött utód fiú legyen: („Inkább a fiam irányítsa itt a gazdaságot, mint a vejem.")

7 Ha a családban több fiú született is, a legidősebb fiúutódnak nem volt élesen megkülönböztetett irányító szerepe a többiek rovására. Tépén, amikor a kiscsalád modellje vált dominánssá —, melyre az jellemző, hogy a nagykorú gyermekek önállósodási törekvése a szülői háztól fokozottan érvényesült —, szükségtelen lett a nagycsaládokra jellemző patriarchális hierarchia kialakítása. A család életében új szituációt jelentett a gyermekek megszületése. A tagok száma változik, koruk nő, ezáltal szerepeik átalakulnak, és az új szituációk nagyfokú alkalmazkodást kívánnak.

8 A gyermekek világrajövetele a családi munkamegosztás átstrukturálódását vonja maga után. A családi munkamegosztásban a nem szerinti munkamegosztáson volt a döntő hangsúly, a kor szerinti munkamegosztásnak lényegesebben kisebb jelentősége volt. Vagyis a család életében előforduló munkákat jól el lehetett különíteni tipikusan férfi, és tipikusan női munkákra. A férfiak feladata volt a szántóföldi, mezei munka (vetés, kaszálás, szénahordás, boglyázás), illetve otthon a nagyobb fizikai erőt kívánó ház körüli munkák elvégzése (ellátta a nagyobb jószágokat, kertet ásott, fát vágott stb.). Egy tépei nő átlagos hétköznapja a következőképpen festett: nyáron 4 órakor, télen 5—6 órakor keltek, megetették az állatokat, megfejték a tehenet. Nyáron volt amikor kora reggel elmentek szőlőt kötözni. Ezután ebédet főztek, gyakran volt nagymosás. Nyáron kivitték az ebédet a férfiaknak a mezőre. Estére vacsorát készítettek, és ha még volt idejük fontak, szőttek. A nő a házi munkán kívül gyakran dolgozott a határban is (kapálni járt, aratáskor szedte a markot, tengerit tört, szénát, lucernát gyűjtött, „rozsolták" a búzát stb.). Mint említettem, a kor szerinti munkamegosztás nem volt jelentős A gyermekek segítségét szinte attól kezdve igénybe vették, ahogy járni tudtak.

9 4—5 éves gyermekek már őrizték a jószágot a mezőn, vizet hordtak stb. Szigorú elv volt, hogy a növekedő gyermekek mindig a nemüknek megfelelő munkát sajátítsák el. Már a 6—7 éves fiú apja mellett, a leány anyja mellett foglalatoskodott, leste el az egyes munkamozzanatokat. A gyermek a közösségben „miniatűr felnőtt", segítsége a termelő munka fontos részévé válik, szórakozása nem a tipikus gyermeki játszás, hanem a felnőttek munkájának kicsiben történő utánzása.

1

0 A család megélhetését biz4 Saját gyűjtésemből. Tépe, Hajdú-Bihar megye. 5 Tomori Viola: A parasztság szemléletének alakulása. Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma (Szeged, 1935.) 59. 6 Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek (Budapest, 1979.) 217. 7 Saját gyűjtésemből. Tépe, Hajdú-Bihar megye. 8 Cseh-Szombathy László: A családszociológia fő problémái és vizsgálati módszerei. In: A szociológia ágazatai. (Szerk.: Kulcsár Kálmán, Budapest, 1975.) 285. 9 Fél Edit—

Hof er Tamás: Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban. Néprajzi Közlemények, 1967. 3—4. 10. 10 Tomori Viola im: 60. 254