Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Dankó Imre: A vasfű (Verbena officinalis L.) a sárréti néphagyományban

Dankó Imre A vasfű (Verbena officinalis L.) a sárréti néphagyományban A kultúra egészének, illetőleg egyes részeinek, az életmódnak az átalakulását nyomonkövethetjük egy-egy jelenség elterjedtségének és funkciójának változása vizsgálatával is. Ujváry Zoltán szerint a szokások változásvizsgálatánál abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a szokások az emberi közösségek kialakulásával egyidejűleg alakultak ki és az emberiség története során újabb és újabb alakulásokkal, változatokkal bővültek olyannyira, hogy az emberi közösségek életét szövevényesen befonták.

1 Az utóbbi időben a változásvizsgálatokat végző tudományágak közé felsorakozott az etnobotanika is.

2 Sok-sok növény gyakoriságában, felhasználásában, a hozzáfűződő hiedelmekben, szokásokban tapasztalható változások feltárásai nagymértékben szélesítik ismereteinket az életmódra, az életmódot alakító gazdasági, társadalmi és művelődési körülményekre vonatkozóan. Így van ez egy régóta ismert, általánosan elterjedt növényünk, a vasfű (Verbena officinalis L.) esetében is. A vasfű elterjedtségében, felhasználásában és a hozzáfűződő hagyományokban nagy változások történtek, aminek kapcsán az egykor nagyrabecsült gyógy- és fűszernövényből, amelyhez ősidők óta sajátos, a vasfű megbecsülését, rangját jól jelző hiedelmek járultak és hagyományozódtak, mára alig ismert, szinte senki által sem becsült gyomnövény lett. Minthogy kutatásaim során az a feltevés alakult ki bennem, hogy a vasfűhöz fűződő hagyományok az úgynevezett vizes területeken és környékeiken (Taktaköz, Bodrogköz, Rétköz, Szigetköz stb.) voltak a leggazdagabbak, a vasfűhagyományok alakulását a Sárréten kíséreltem meg nyomonkövetni. Űgy vélem, hogy a vasfűhöz kapcsolódó hiedelemvilág nálunk itt volt a leggazdagabb, hogy itt éltek legtovább, hogy az egyes vasfű-motívumok innen kerültek be a szépirodalomba, például Arany Jánoshoz, hogy a vasfűhiedelmek az innen eredő irodalmi feldolgozások révén innen származtak vissza az új népi hagyományba, például Szűcs Sándor írásain keresztül. Tanulmányom a vasfűhagyományok sárréti alakulásáról szól, több mint tízéves adat- és anyaggyűjtés alapján. A vasfű, a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint apró, lilás rózsaszínű virágú gyógynövény, amelyet a népi gyógyászatban felhasználnak, s amely a régi népies hiedelem szerint kinyit minden zárat és lakatot. A bemutatást két irodalmi idézettel toldja meg; Arany Jánosra (Vigyori és Kolop. „Vasfűvel kinyitunk minden zárat, békót. Az anyja hasából kilopnák a csikót") és Gárdonyi Gézára („A vasfű olyan fű, hogy lehull tőle a bilincs") hivatkozik.

3 Sokkal alaposabb a Pallas Nagy Lexikon róla szóló szócikke. Felsorolja a vasfű más neveit is: galambfű, galambosfű, hímszapora fű, lakatfű, szentfű, keserűfű. Ter1 Ujváry Zoltán: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Műveltség és Hagyomány XI. (Debrecen, 1969) 165. 2 Szabó T. E. Attila: A természettudományok és a néprajz határán. Kós Károly (szerk.): Népismereti dolgozatok 1976. (Bukarest, 1976) 36—40. 3 A Magyar Nyelv Értelmező Szótára VII. (Budapest, 1962) 260—261. 225