Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A báródsági nemes kerület rendtartása a XVIII. század végéről

A kerület földrajzi viszonyairól e helyen csupán annyit jegyezhetünk meg, hogy földje sovány és meglehetősen terméketlen. A múlt század elején az itt élők termeszthettek ugyan tavaszbúzát, tengerit, zabot, burgonyát és babot, de különösen az igénytelen gyümölcsfák voltak nevezetesek, így a szilvafa, almafa, diófa, mogyoró.

4 Lakói nagy többségben románok voltak, nagyobb részben azonban nemesi joggal rendelkeztek. Miskolczy leírása szerint a kerület lakosainak száma 1834 körül 5200 fő volt, s közülük 3000 fő (férfi és nő) saját nemesi telkein lakott és birtokos nemesi születésű volt. Számos család egyéni nemesi kiváltságlevéllel is rendelkezett, így például a Kába (vagy Kaba), a Venter, a Czipelle famíliák, amelyek korszakunkban olykor már rendkívül szerteágaztak és igen sok tagot számláltak. A még Mátyás király alatt megnemesített Venter nemzetségnek Fényes Elek mindkét nemen 356 tagjáról tud.

5 A birtokos nemesség létszáma tehát igen magas volt ugyan, a nagyobb földterülettel rendelkezők száma azonban már lényegesen kisebb. Ide egyébként a következő családokat sorolhatjuk : gróf Batthyany, gróf Komis, Topay, Venter, Kuk, Kába, Kakuczi, Ispán, Hár, Lói, Menszáros, Szathmáry, Nábráczky, Zámbó, Katona, Miskolczy, báró Rudnyánszky, Szlávy, Czipelle, Bélteki, Muntyán, Ugray és Sztojka.

G A többség azonban vagy anyai ágon (agilisek) vagy pedig a Báródság hajdani katonai szerepével összefüggő régi szokásjog alapján tarthatott számot a nemesi kiváltságokra. Éppen ezért a nemesség igazolási perek száma magas volt!-' Mint már jeleztük, a Báródság katonai szerepének végleges megszűnésével annak szervezete és funkciója is gyökeresen átalakult! Sólyomkő várának kapitulációja (1711) után — amelyhez a báródsági nemesség katonai szempontból tartozott — a nemes kerület gyökeresen átalakult. Katonai szerepe véglegesen megszűnt ugyan, de az élén a polgári perek, a rend és a vagyonbiztonság szavatolása végett meghagytak egy főhadnagyot. Ezt a funkciót töltötte be például 1717-ben Szabó György, 1723-ban Pór Gáspár, 1732-ben Ispán János, 1750-ben Székely Ferenc, 1760-ban pedig Székely László.

8 A báródsági nemes kerület átszervezésére az 1790-es években került sor, s ezt azzal indokolták, hogy lakóit — akik a nemesi szabadság birtokában sokszor indokolatlan és törvénytelen dolgokat engedtek meg maguknak, a peres ügyek könnyebb, gyorsabb, hatékonyabb és nem utolsósorban olcsóbb elintézése végett lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozhassák. Anélkül, hogy e korabeli megállapításban rejlő igazságot kétségbe vonnánk, két megjegyzést mégis indokolt hozzá fűznünk. Egyrészt utalnunk kell arra, hogy II. József halála után a nemesi felbuzdulás szellemében országos jelenség volt a nemesi szabadságjogok élesztése, megerősítése és körülbástyázása, másrészt pedig magának Bihar vármegyének is rendkívül lényegesnek bizonyult a bárósági nemesség szemmel tartása, az ottani rend és biztonság fokozott védelme. S nem utolsósorban az ottani adóalap védelme! Mint már említettük, kisebbségben bár, de adófizető jobbágyok is éltek közöttük. Itt csak jelzésszerűen említhetem Böszörményi Jó4 Miskolczy leírása megjegyzi, hogy „Sovány és terméketlen földjüket nem elegendő szorgalommal mivelik", s majdnem mindent maguk készítenek, amire szükségük van. I. m. 5 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I—.IV. (Pest, 1851.) I. 94. 6 Uo. 95. 7 így például az egyik legjellegzetesebb báródsági nemesi família, a Kaba család nemességigazolási perének iratait lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban HBmL) IV. A. 11., 19. es. Fasc. 36. No. 639. A család János Zsigmondtól kapott kiváltságlevele 1687-ben pusztult el Torda vármegyében „az Peterdi Lyukban, melyet Balyika Várának hívnak". Beöthy László' alispán indoklása szerint (1808) „az úgynevezett Báródságon sokan találtattak olyanok, kik tsak a Házasság vagy Anyai Jus után jutván az ősi Jószágnak birtokába", s ez a Tripartitum értelmében nemesi jogot nem jelenthet. Uo. 8 Miskolczy K. i. leírása. 169