Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Balassa Iván: Adatok Báránd XVIII. századi történetéhez

a terület urának a helység lakosai által jelentetett. Beismerik, hogy ezt nem cselekedték az iskolamesterrel, akit a debreceni kollégium tanárai szoktak odarendelni, mivel a terület ura ezt eddig nem kívánta. Hetedszer: Vájjon milyen messze vannak más helyek, ahol az ő vallásuk gyakorlását tartják? Ennek a községnek legközelebbi szomszédai: 1.) Kaba egy órajárásnyira, 2.) Udvari ugyancsak egyórányira, 3.) Bajom hasonlóképpen egy és egynegyed órányira, mindezekben ugyanezen vallás gyakoroltatik. Nyolcadszor: Vájjon más és jelesen mely helyekről szoktak vallásuk gyakorlása végett odamenni a lakosok? Ha ugyan a fentemlítettekből mindenik község el van látva saját imaházzal és szolgálattal, azokból ide senki sem látogat el. Kilencedszer: Milyen számban találhatók azon a helyen katolikusok? A helység lelkészének összeírása szerint 60. Mindezeket az előző módon kinyomozván és megvizsgálván a tek. vármegyének ezen alázatos jelentést tesszük V. Olasziban 1766. aug. 18-án Bimbó Elek sk. egyházmegyei kiküldött ph., Hölgyesi Ferenc szolgabíró sk. ph., Bagossi Pál aljegyző sk, ph. Nagyságos és Főtisztelendő stb ... Apostoli ő szent felsége kegyesen méltóztatott beleegyezni abba, hogy a Biharmegyébe kebelezett Báránd község helvét hitvallású lakosai imaházukat az előbbi anyagokból, az előző alakjának megőrzésével további királyi döntésig kijavíthassák és ugyanakkora kiterjedésben. Annakokáért magas uraságtok ezen kegyes királyi engedély végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg: Kelt a magyar királyi helytartótanácsnak az Űr 1769. esztendejében, május 18-án Pozsonyban tartott üléséből. Magas Uraságtoknak jóakaró és szolgálatra legkészségesebb: gr. Pálffy Miklós sk., Balogh László sk., A. Szalay József sk. Bihar megye kegyes gyűléséből, amely 1769. jún. 22-én folytatólagosan tartatott kiküldetett a szolgabíró bírótársával és a kegyes egyházmegye kiküldöttjével, hogy legyen jelen s őrködjék azon, hogy a kegyes királyi engedélyt egy hajszállal se lépjék át. Felolvastatott és kiadatott Ferdinyi János jegyző által sk. Mi alulírottak a legfelsőbb kegyes királyi helytartó tanács megbízásának engedelmeskedve, a tek. Biharmegye kegyes gyűlésén történt megállapítás szerint, a kegyes egyházmegye részéről is jelenléttel, a püspöki consistorium által kirendelve Báránd községbe azért küldettünk ki, hogy az említett község helvét hitvallású lakosai imaházunkat felkent apostoli Felségtek legkegyesebb engedélye mellett az előbbi anyagokból kijavíthassák más terjedelemben, de az előbb említett legkegyesebb engedélyt áthágni semmi módon meg ne kíséreljék. Ezért mi folyó év júl. 14-én ugyanazon községben összegyűlvén, szem előtt tartván az előzetes vizsgálatot, mely szerint a mondott imaház szélességben 3 ölnyire, hosszúságban 6 öl és 3 mértani lábnyira terjed, annakokáért szélességben oly nagyot, úgymint 3 ölnyit, hosszúságban más ugyanakkorát, hat ölet és 3 mértani lábat kimérvén, cövekekkel kijelöltük. A ránk bízott ezen tisztség végrehajtásáról a tek. vármegyének ezen kettős és részletes legalázatosabb beszámolót tesszük. Aláíratott Bárándon 1769. júl. 14. Hölgyesi Ferenc szolgabíró sk., Hebel Pál bíró sk., Bimbó Elek sk. kegyes egyházmegyei kiküldött. A tek. Bihar vármegye 1769. aug. 25. és 26-án Várad Olaszi püspöki városban folytatólagosan tartott kegyes gyűlése jegyzőkönyvének sorszáma: Hölgyesi Ferenc szolgabíró a maga mellé vett bírótársával Hebel Pállal jelentést tett a legkegyesebb királyi engedély végrehajtásáról, hogy az előbbi kegyes gyűlésen eszközölt megállapítás szerint főtisztelendő Bimbó Elek kanonok egyházmegyei kiküldött jelenlétében, júl. 14-én megállapíttatott, hogy Báránd község helvét hitvallású lakosainak imaháza szélességében és hosszúságában engedélyezett terjedelmű. Felolvastatott és kiadatott a fentemlített megye aljegyzője Bagossy Pál által sk." A fentiekből megpróbálhatjuk rekonstruálni azt a régi templomot, melynek készítési idejét nem tudták még a legidősebb emberek sem megmondani. Először is feltűnő, hogy egy szentélyt (sanctuarium) említenek, mely bolthajtásos és keleti irányú (mérete: szélessége 2 öl 1 tenyér, hossza 1 öl 3,5 mértani láb), melyhez egy megfelelő méretű hajó csatlakozik (3x3,4 öl vagy kb. 5,70x6,60 m). Ez a méret egy kis középkori (talán román) kápolnára emlékeztet, hiszen a reformáció idején, főleg pedig a 17. század elején egészen valószínűtlen, hogy szentéllyel 161