Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Balassa Iván: Adatok Báránd XVIII. századi történetéhez

ezelőtt kb. 39 évvel hallotta bizonyos Erőss Pétertől, ezen helység lakosától, aki akkor 99 éves volt, hogy az nem emlékezett arra, hogy az imaház mikor épült. A 66 éves Deli János, ezen helység szülötte azt mondja, hogy ő egyáltalában nem tud visszaemlékezni, sem másoktól nem hallotta, de már az ő ideje előtt az imaház fennállott. Ami pedig ezen imaház fatoldalékát illeti, amivel megnövelték, azt a lakosság közös javaslatára először kb. 60 évvel ezelőtt helyezték oda; erre jól emlékeztek azok, akik abban az időben éltek. Ezt a toldalékot felállításának ideje óta, amennyire emlékeznek rá, ők maguk 3 ízben javították ki. — Arra azonban közülük senki sem emlékezik, hogy kinek a költségén, engedélyével és ki által építtetett az a falazott rész. Az imaház karbantartása és kijavítása mostanáig egyesek adományaiból történt, de hogy a csatolt toldalék kijavítása kinek az engedélyével történt, arra nem emlékeznek. A legutóbbiról tudják, hogy a tek. vármegye bizottsága által, mégpedig ugyanazon tek. vmegye kiküldöttje, az akkori szolgabíró Naményi Ignác úr által rendeltetett el. Másodszor: milyen annak az imaháznak a fekvése? Milyen anyagokból van, milyen a hosszúsága, szélessége, vájjon van-e karzata, előcsarnoka, tornya, kerítése és milyen anyagból való, mekkora a befogadóképessége; vájjon famennyezete van-e vagy bolthajtásos és hogyan van fedve? Ezekre a következőket állapítottuk meg: Ezen imház hátsó kapuja a hajóval nyugat felé, a szentély kelet felé nyúlik, két oldala délnek és északnak fekszik. Az a rész, ahol a szentély van, valamint a hajó, vagyis az imaház teste szilárd anyagokból, úgymint égetett téglából van építve. A szentély szélessége két öl és egy tenyér, hosszúsága egy ölet és 3 és fél mértani lábat tesz ki. A hajó szélessége a fatoldalékig három öl, hosszúságban pedig háromölnyire és két mértani lábra terjed. A szentélyt valamint a hajót alkotó falak szélessége két mértani láb és egy hüvelyk. Amint fentebb említtetett, az ezen falakhoz csatolt anyagból és fából készült toldalék szélességben, valamint hosszúságban is egyformán három öl. Az imaháznak az a része, amely a szentélyt foglalja magában, felülről bolthajtásos, a többi része pedig, amely a hajó, egyrészt az, amelyet fal vesz körül, másrészt a fából hozzácsatolt rész régi famennyezettel, amaz 1696-ból, emez 1751-ből van befedve. Az imaházon két ajtó van, az egyik nyugatra, a másik keletre tekint. Felettük fából készült karzat van, mégpedig a nyugati ajtó feletti három öl hosszú, szélessége pedig egy öl és két mértani láb. Ugyanilyen szerkesztésű karzat az északi ajtó felett három és fél mértani láb szélességű, három öl és két mértani láb hosszúságú. Ügy találtuk, hogy az ajtókhoz csatolt faanyagból készült csarnokok a déli kapunál két öl hosszú és öt és fél mértani láb széles, a nyugatihoz csatlakozó pedig 3 és fél mértani láb széles, s ugyancsak 3 és 1/2 láb hosszú. A torony faanyagból való, az imaháztól három ölnyire van ugyan külön, de belül összekötő kerítése van. Ez a torony az imaházzal nádkerítéssel függ össze, amely 10 öl és 5 geom. láb szélességben, 24 öl és 3 geom. láb hosszúságban öleli át. Ami a tetőt illeti fazsindelyből van mind az előcsarnokoké, mind az imaházé, már régi, ugyanis az 1750 évből való, közel a pusztuláshoz. Harmadszor: Milyen az imaház alakja kívülről, valamint belülről s milyen befogadó képességű? Ez az imaház a szentélyt és hajót tekintve négyszögalakú. Negyedszer: Milyen számmal találhatók ref. vallású lakosok ebben a helységben? A fentemlített számból hányat fogad be a jelenlegi imaház, hánynak kell kintmaradnia? Az előbb említett községben ámbár 906 személy található, ezekből mégis a felnőttekkel a 14. életévükig, mindkét nembeli fiatalokat is hozzászámítva vannak 627-en, a többiek pedig, akik az előző számban benne foglaltatnak a 7. életévüktől a 14. évükig értendők. Ezekből az említett imaház 341 felnőtt személyt bír befogadni; mivel mindenkinek ott kell lennie, kint kénytelen maradni 565. Ötödször: Mekkora bővítést kívánnak annakokáért, hogy a népet befogadhassa, s vájjon a kívánt bővítés szükséges-e? Ezeknek a lakosoknak az volna a kívánságuk, hogy akkora terület, amekkorán a tényleg fennálló imaház fekszik, olyan módosítással engedélyeztessék, hogy a hajó akként szűkíttessék össze szélességében, miként jelenleg van, ne legyen több három ölnél, ebből következik, hogy az engedélyezendő kiterjedés által módfelett meg kellene hosszabbodnia; ezért a hosszúságot az építésben arányos szélességgel akarják pótolni. Hogy ezen kiterjedés szükségképpen elegendő-e, a személyek fentebb felsorolt nagy száma világosan mutatja. Hatodszor: Vájjon ezen vallás gyakorlását prédikátorral, vagy anélkül, vagy iskolamesterrel szokták-e tartani? Ha úgy van, mikor és kinek oda szóló engedélyével gyakorolják azon a helyen? Az előző prédikátoroknak és iskolamestereknek hivataliba lépését nem tudják, egyedüli tény az, hogy a debreceni jegyzőkönyv 1624. évből a bárándi és udvari illetményről is említést tesz. A jelenlegi prédikátorról azt mondják, hogy a debreceni tractus által rendeltetett oda s a püspök őméltóságának, mint 160