Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Balassa Iván: Adatok Báránd XVIII. századi történetéhez
mert dézsmát adtak ugyan, de úgylátszik, hogy a kilencedet nem követelték meg. 6 A fenti adatok érzékeltetik azt, hogy az ezer főt meghaladó falu viszonylagosan jómódban élt, hiszen e korszakhoz viszonyítva meglehetősen kiterjedt szántófölddel rendelkezett, állattartása is megfelelő volt, éppen úgy, mint a falu alatt meghúzódó szőlőskertek már ekkorra kialakultak. Halásztak és gyűjtögettek a lápokon, nádat vágtak, mely ugyancsak jövedelmet biztosított számukra, így egyre gyakrabban felmerült a templom és az iskola kérdése, mely a megnövekedett igényeknek semmiképpen sem felelhetett már meg. De Mária Terézia fenntartotta a jogot magának, hogy a protestáns templomok építéséhez, sőt kibővítéséhez is személyesen adja meg az engedélyt. Kérvényező utat kellett megjárniok a bárándiaknak is. Az eredetileg latin nyelvű felterjesztés magyar fordítása azért is érdekes, mert a korábbi templom idejére is fényt vet, és a falu lakosságának életével kapcsolatban is sok mindent megvilágít. Ezért közlöm teljes egészében. 7 Császári királyi Felség! Ezen részek lakosságának nagy része bajt és kényelmetlenséget kénytelen eltűrni azért, mert olyan imaházaik vannak, amelyeket őseink a lakosság csekély számához szabva szerfölött kicsire építettek, mi is ugyan eoDen a baj Dan és kényelmetlenségben szenvedünk már hosszú idő óta. Kegyelmes Űrnőnk! Mert az őseinktől kapott és égetett téglából épített imaházunkat olyan szűknek találjuk, hogy még azon toldalék ellenére, amely az elmúlt időkben fából készítve, kb. 3 ölnyire hozzácsatoltatott, sem képes a lakosság nagy részét befogadni. Kegyelmes Úrnőnk! Nyilvánvaló felkent Felséged előtt, hogy mennyire kényelmetlen az Isten iránti ájtatosságot, amely a lelket minden haszontalanságtól elvonja úgyvégezni szabad ég alatt, esőben, hóban, kitéve az időjárás minden viszontagságának. És mégis az imaház szűk volta miatt lakosságunk nagy része ezen kényelmetlenséget igen gyakran kénytelen eltűrni, vagy ha ezt nem akarja, akkor azon időben otthon tunyaságban tölteni idejét, vagy olyan haszontalan dolgokkal, amelyek messze állanak az isteni tisztelettől, míg a többiek, akik az imaházban beférnek, ájtatosságukat végzik. Ezen a kényelmetlenségen és bajon könnyen lehetne segíteni azzal, ha imaházunkat, amely a nálunk élő lakosság sokaságához képest annyira szűk, azokból az anyagokból, amelyekből egykor épült, úgymint égetett téglákból kibővíteni engedélyt nyernénk. Mivelhogy ezt az engedélyadást Felsegéd az 1745-ben kiadott kegyes Resolutiója értelmében egyedül magának tartotta fenn, alázatosan kérjük Felkent Felségedet, hogy nekünk ezt a császári-királyi kegyet adja meg: s legyen szabad nekünk az említett imaházat a fatoldalék megszüntetésével, az imaház testének anyagából, mégpedig égetett téglából annyira bővíteni, amennyire a nálunk élő népesség száma kívánja. Felkent Felséged ezen kegyét a biharmegyei Báránd község helvét hitvallású legalázatosabb örökké hűséges alattvalói... Alulírottak a jelenlevők erejével tudatjuk, hogy mi ezen Bihar megye jeles egyetemének kegyéből, az 1766. júl. 14 és következő napjain tartott gyűlésén, amely folytatólagosan Váradolasziben tartatott, a magas magyar kir. helytartótanácsnak PozsonyDan a fentérintett év júl. 12-én keltezett kegyes bizalmas rendelkezésére ugyanazon év folyó aug. havában Báránd községben összehíván azon hely bíróit, úgymint Futó András főbíró gondnokot, ugyancsak Kis Jánost, Baranya Mihályt, Deli Jánost, Kerékgyártó Jánost, Futó Istvánt, Futó Mihályt, Bakonszegi Ferencet és ifjú Varga András helybeli esküdteket, megmagyarázván a magas tanács bizalmas rendelkezését a helvét hitvallásúak imaháza ügyében, a következő vizsgálatot tartottuk, mégpedig: 1.) Az imaház mely évben, ki által, kinek a költségén és kinek az engedélyével épült. Erre a felsorolt bírák, a helység vénei és lakosai megfeleltek, és pedig Varga András 92 éves, aki 16 éves kora óta lakik itt helyben, azt mondja, hogy az imaház azon része, amely égetett téglából készült, már akkor megvolt, sőt az ő emlékezetét mghaladó sok évvel előbb épült. Ugyancsak a 49 éves Bakonszegi Ferenc említi, hogy 6 OL. 7 Ref. egyház irattára, Báránd, 159