Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Balassa Iván: Adatok Báránd XVIII. századi történetéhez
„Mind épületre, mind tűzre való nádunk terem határunkon, mellyel fa hellyett a' tüzelésben élünk." A további közösségi haszonvételekről ilyen formán vallanak: ,Három hónapig való szabad korcsma-árultatásunk vagyon. A földes Uraság engedelméből, mellyet közönséges szükségre bé szoktunk vetni, vagyon 190 köböl alá való földünk az három fordulóban, ebből szoktunk Prédikátornak, Mesternek, Tanító Embernek, Helység kocsissának vetni, de mind ezeket egyszeriben bé nem szoktuk vetni, hanem tsak a' sor szántás szerint a' mint vagyon a' fordulóban. Kaszállója is vagyon az"'* Helységnek közönséges szükségre való, 80, néha 100 szekér termő, mellyet száz jó kaszás egy nap meg kaszálhat, mellyekért a' földes Uraság tőllünk semmi adózást nem kíván, hanem a' Mlsgos Uraság Tiszteinek, ottan ottan, mikor az Uraság szolgálattyában meg fordulnak a' szomszéd faluig szoktunk forspontot adni. Kender áztató vizeink is vágynák határunkon. Három száraz Malom vagyon Helységünkben, kinek ketteje közönséges Lakossainké, egyike pedig az Helységé". Megjegyzik azt is, hogy vízimalom nincs a községben és mivel ilyenek távol esnek, így azokhoz nem is szoktak eljárni. De a határral kapcsolatban sok nehézség is adódott, melyek közül az alábbiakat sorolták fel: „Szántó-földeinknek némelly részét az árvíz, mind pediglen a' sűrű essőző időben rajtok állani meg szokott víz, kárt szokott tenni, az holott laposabbak. — Kaszállóinknak is némelly része sásos, és iszapos, az hol az essővíz meg szokott állani, vagy pediglen az árvíz megönti. Debreczen Várossá, hová is el adni való Naturálékat szokott a' Szegénység hordani négy mértföldnyire vagyon hozzánk". Jellemző tehát, hogy a túlnyomóan református lakosságú község gazdaságilag is Debrecen irányába kötődik és Nagyváradra csak akkor járnak, ha azt az uraság valamilyen okból megkövetelte. „Legelő Mezőnk, marháinkhoz képest nem szinte elegendő, és azon okból is nem szoktuk sarjuinkat meg kaszálni, hogy marháinknak alkalmasabb Legelő Mezőt szabadíthassunk. Sem épületre, sem pedig tűzre való fánk határunkon nem terem, hanem a' helyett náddal és szalmával tüzelünk". Lássuk ezek után, hogy mi mindennel tartoztak a bárándiak ebben az időben a földesuruknak. 1759-ben „Uublicáltatván azon Urbariom, az nállunk véghez nem ment, hanem a' következendő mód és rend szerint: Először: Census vagy Taxa fejében fizetünk a Mlsgos Földes Uraságnak 179 RS-ftokát, 13xd. Helységünkben való három száraz Malomnak bériben, vagy is Taxájában adunk Esztendőnként 4 RSftokat 30 xrokat, melly három Malomnak ketteje különös Gazdáké, egyike pedig a' Communitásé, mellyből 1 RSftot és 30-xrt fizet a Communitas. Robottáink váltságáért adunk 488 RSftokat és 42 xrokat; hosszú útra adunk hét szekeret. 1500 kéve nádat vágunk, és annak némelly részét Váradra is szállittyuk, mikor az Uraság parantsollya, mellynek nagyobb része az itt való szükséges épületeknek Conservatiojára szokott maradni. Ezen kivül 20 köböl zabot és 60 köböl árpát esztendőnként szoktunk az Uraság számára el vetni, mellyet fel szoktunk takarni és Váradra bé hordani. E' mellett száz ezer téglát Mlsgos földes Uraság Tégla vetőjéből Váradon az Üj épülethez hordunk; A' Kis Rábai Pusztán takarunk az Uraság számára hol húsz, hol harmintz, hol 40. szekér szénát, a' mint a' fűnek termése vagyon. Ide való Plébános Uramnak teszünk 12 köböl Búza vetést minden Esztendőben, és két öli fát adunk az Uraság erdejéből, mellyet házhoz tartozunk vinni. A' Plebania körül némelly Correctiora való reparátiot is tartozunk tenni alkunk szerént. Ezen kivül adunk 4 Pulykát, 10. Ludat, 5. Katsát, 150 Tyúkot 2380 tojást, két Mázsa halat, három borjut, ezer rákot, hat Cseber Csikót, mellynek Csebri annak idejében nállunk 34 xrt ér. ötven Teknős békát, egy nyúlat, egy bárányt, egy sütni való malaczot, 40 ittze vajat, 70 öli Tűzi fát az Uraság részére az Uraság Erdejéről, mellyet tartozunk Váradra bé szállítani, de magunk könnyebbségére a' nevezett öllfákat egy egy RSfrjával és 25 xrjával szoktunk fel váltani". A fentebb felsoroltakon kívül „A rendes és törvényes Kilentzedet ezen Nemes Vármegyében régi szokásban vett mód szerént mindenből kiadjuk a' földes Uraságnak. Úgymint: Búzából, Árpából, Zabból, Kölesből, szalmáúl, Tengeriből esőstől. A' mi pedig a' Királlyi Dézmát illeti, azt is mindenkor meg adtuk Búzából, Árpából, Zabból, Kölesből, szalmáúl, kender és Len kilentzed Dézma helyett 15. zsákot adunk esztendőnként. Ezeken kívül a' földes Uraságnak egyéb ajándékot és adózást nem teszünk". Ebben az időben még vitatott volt, hogy a viszonylag új jövevénynek számító tengeriből kell e kilencedet és tizedet fizetni. Községünkben is ez látszik, 158
