Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház

mellvéddel. A sáncokat és bástyákat kívül védőárok övezte, belül pedig vízel­vezető csatorna. Július 22-én az udvarbíró már a második bástya építéséről írja: „az másik bastiatis Imar az Derekat föl raktak, Csak hogy Immár az rajta való Ellen tartó falat az mint rola az löuö szörszamok ki szol(galnak) es hegyes fakat raknak ker­nyülette f(öld?) Töltésén megh az héja vagion, illjen szorgos időnnis el kel kül­denem az Erdőre afele fairt most az oldalat rakjak az kapu ket felet". Ez a kapu a négyszögű erődítmény északi oldalán nyílhatott, ahol az Ér fölött hídon át vezetett bejárat a sánccal körülvett udvarba. Erre a kapura utal­hat Hetessy október 8-i levele utóiratában: „Az kastelj kapujat most Czinalta­tom heljben. be rakatom ma s holnap azon leszök" Kétségtelenül ugyanerről írja december 22-én: „Az hidra az feluono kaput megh Czinaltattam a belső ka­purais ket fele nylo kaput czinaltattam". A két kapu a sánc külső, ill. belső ol­dalára került. A negyedik bástya megkezdéséről Hetessy szintén október 8-i levelében szá­molt be: „Az Nemetök az negyedik bastiat 6todik 8bris kezdettek el azon mun­kalkodnak pinczeje Imar czak Ayto hi ja Aytofelet fabul Czinaltatok pincze ros­teljokatis az Ablakokra most Czinaltatom". A pince a bástya kazamatája lehe­tett. Október vége felé a hideg esős idő miatt az erődítési munkát abba kellett hagyni: „a mi azt nezj arokal mind környül vettek" — írja a munka állásáról az udvarbíró október 30-án. Télen az építkezés szünetelt, de Hetessy szemmel tartotta az elkészült épít­ményeket, és 1648 január 14-én így tájékoztatta a fejedelemasszonyt: „az melj hazat keszitettem Az ajtayara Egy Zar kelletnek Eouegh Ablakaj az ket Abla­kara kesz czak fel kel raknj. megh ez ideigh semmj bontakozasa se föld tol­tesinek se pinczejenek nem ismerőm, semiben" Az említett ház az udvarház földszintjén a korábbi levelek szerint lakhatóvá tett szoba volt. A munkák 1648-ban is áprilisban indultak meg újra, amiről az udvarbíró május 1-én részletesen beszámolt Lorántffy Zsuzsannának: „Nagodat akaram tudositanj hogy mikarban legien mostan az nagodnak poczaj hazanak Epitese... András mester az also hazak boltozasat elvegezte most az felső hazak boltoza­sara czinalja az Árkusokat Gradicza a mint nagod paranczolta az szerint az felső hazakra kiuül leszen, es vgy Epiti Az szuksegh helynek az vermet most asak mivel az feldet az boltozatokra onand hordottak föl". A „szükség helyet", ár­nyékszéket már előző évben alapozni akarták, de kő hiányában nem került rá sor, ahogyan Hetessy 1647 július 12-én írta: „Arnjek szeknek az fundamentoma­ban semmj okai modal köuet az fundamentomaban nem hozathattam hanern ha czak Tégla leszön". Az árnyékszék építmény, amely az emeletet is kiszolgálta, emeletes toldalék alakjában csatlakozhatott az udvarházhoz. Erre utal Hetessy 1648. május 25-i levele is: „András Mestör az Arnyek szeket oljan formán czina­lia boltozot kis hazaczka leszön ott czak hogy a mint maga mondgiaia küsebb le­szen az Eörmenjesinel Az Haznak az felső boltozatjatis vgy fogia raknj" Május közepén jelentette az udvarbíró csak évszámmal keltezett levelében: „András Mester az Arnjek szeket most rakia Es az Eő dolgaban eljár amint Nagtok pa­ranczolt Enis megh mondottam, ha azt föluiszi a kő rakast az fölső Boltozatokat fogia raknj miuel az also hazaknak boltjokat megh rakta imar". Június 26-i levelében már az emeleti boltozásról olvashatunk, továbbá a korábbi levelekben ismételten sürgetett nyíláskeret kövek megérkezéséről Sárospatakról: „András mestör most az második hazat boltozza ... Ablak es Ayto fel koueket nyolcz sze­kereken hoztanak uolt le... Imar melik dologhoz erkezik András mester min­denkor dolgahoz lathat" További nyíláskeretek és „kemencze aljak", azaz cse­répkályhák alátét kövei is elkészültek ezen a nyáron, amint Debreczeni szep­tember 5-i levele tanúsítja, amiben a fejedelemasszonynak éppen Pocsajból, nyil­ván a munkák megszemlélése után írt soraira válaszolt. Szeptember 20-án új­ból említ elkészült ajtókeret köveket és kilenc kályha alátétet, amelyek közül 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom