Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház
egy nagyobb „egy eoregh Palotaban való" volt. A levelekben említett „eoreg", azaz nagy ajtók bizonyára külső, tornácról nyíló bejáratok voltak, a „közép ajtók" pedig a helyiségek közöttiek. Az „eöregh ablakokat" az emeletre szánhatták, és ezek fölé szemöldökpárkány is készült, mert szeptember 5-én megírja: „az ablakoknakis minden kornisiat... megh küldöttem". Míg a nyíláskereteket Sárospatakon faragták, az udvarbíró május 1-i levelében említett külső lépcső fokait a fejedelemasszony Erdélyben, feltehetően örményesen készíttette el, amit Debreczeni 1648. július 19-i levelében megelégedéssel vett tudomásul: „Elsőben hogy az Pocsajban való gradicz köveket ötben Erdeiben faragtattja Ngod, mivel ollyan szelessen akarja azokat is czinaltatni mint az Eormeniesi vagyon ... ighen jól esett hogy Ngad ottben faragtattya megh az gradicz köveket, mert az kő faragasban az epületekhez kepest sok munkaj ok vagyon az kőfaragóknak szinten mostan, könnyebbis leszen onnét ki hozatni, mint az Pataki bánjából vitetni". A nagyméretű, súlyos lépcsőtömbek kiszállítása persze Erdélyből sem volt könnyű, amit Alvinczy Pál deák örményesi udvarbíró 1648. augusztus 26-i válasza a fedelemasszony parancsára is tanúsít: „töb dolgok közöt parancsiol Ngd kegielmesen Gyaluból az Pocsay epületnek való faragot keowek Percigh aulo szallitasa feleől, mely szinten most hogy lehessen kegielmes Aszoniom nem tudom". A kövek kifaragása azonban erősen elhúzódott. Egy évvel később, 1649. augusztus 21-én írja még Herczegh István az örményeshez közeli Pagocsáról: „Az poczaiban való garadicz kuuek meghsem keszek". A kövek kiszállításáról pedig csak 1650. március 2-án értesítette a fejedelemasszonyt: „az Poczai garadicz köuek gongiat immár le töttem kegielmes assonyom, en az josagot aual ugian nem terheltem uolna, de sokra megien vala pénzért ki uitetnem mert 16 seker uitte el". Az udvarházéval párhuzamosan folytatódott 1648-ban az erődítések építése is. A sáncok és bástyák tövében az udvari oldalon a csapadékvíz elvezetésére csatornát alakítottak ki, és ennek a sáncokon át kifolyókat vágtak azokon a helyeken, ahol gazdasági kijáratokat is készítettek. A munkák folytatásáról Hetessy 1648. május 1-én így számolt be: „Az nemetek 27 Mensis Apr. fogtanak az dolgozáshoz ez az uta mindennap munkalodnak ... Az fold bastiak alat ahul imar megh raktak Czatornat kőből raknj imar karos fel bontanj hanem az hul el hadtak volt az hant rakast delfelől akarnak kezepben Egy kis Aytot hadnj kj ott az Czatornais megh lehet es az konjhat aban az szegeletben belől a mint az Dinyes kert vagion az malom felel ualo szegeletben megh lehet, ha ayto leszen rajta onend gialogh kapu azt kő bolt hajtasal kel megh raknj, Az nagiob kaputis ha abba maradgion (margón: czatorna ottis lehet) az fa Epületet auagy kouel keljen meg raknj, Az kornjulette való árkot ha asnj foghiak akor mingiarast Agiagos foljo föld alóla ki ne Jeyen az Epületnek .. . Az fold bastjakra es mind köresti környül igen szép egyenes hasitot karo forma hegies kiuantatik vagy hat Ezör". A meglehetősen zavaros fogalmazásból nem kapunk tiszta képet az erődöv kialakításáról, és az udvarbíró időrendben következő, hiányos keltezésű levelének erre vonatkozó sorai sem nyújtanak jobb tájékoztatást: „az Nemetek az keolseo föld rakason dolgoznak Imar vagy három nap alat Annira föl rakjak az mint az Töb bastjaj voltanak fel rakva ha feljeb magassaban keljene rakni az Czatornakat penigh imar mas (?) nem czinalhatjuk hanem az mint a kapuia vagion es az Capu ha az maradgion az Fabul Czinalt helyben avagy küből paranczolia Nagd mert Imar ez után azon miuelnenek. Es az kert felöl a mint az Arniek szek vagion a kezep arant ottis hattak Egy kis Aytonak való helyet azis ha kiuantatike Czatorna ottis lehet az föld rakasin kj mert Imar az Ep falt ki bontanj nagy munka lenne es Egy hetigh megh tartana őket Szaz forint Ero munka fizetes lenne hyaban rayta". Május 25-én Hetessy beszámolt a munka folytatásáról: „Az fold bastiara valo fakat En megh vagattam megh azmas uysagon ... most kultem Erte hogy ha iol lenne amint czinaltak vgian format adtunk az czinalasara". A sánc és bás104
