Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Mesterházy Károly: A sárrétudvari (Biharudvari) X—XI. századi temetők
A következő tárgyak a második ásatás idején kerültek elő (1910. okt. 24—28.). A leltárkönyv szerint a 7. és 8. sírból származnak. 7. sír. A váz bal oldalán a felkarcsonttól 10 cm-re zárt vas (?) karika, a záródásnál megvastagodott, á.: 38 mm, ltsz. Sz. 1910. 1119. Csak rajza és fényképe maradt meg. A 7. sír melléklete lehetett a kutatóárokba visszatemetett földből előkerült hajkarika ?, amely bronzlemezből készült, nyitott végei egymásra fekszenek, alakja kissé rombikus, á. : 2,5X2,5 cm. Ltsz. Sz. 1910. 1123. Rajza a leltárkönyvben. Elveszett. 8. sír. Hiányos váz, koponyája É-ra fordult. Mellékletek: két darab „téglányalak három oldalát záró vaseszköz", azaz ácskapocs formájú koporsókapocs, a kisebbik h.: 25 mm, sz. : 30 mm, a váz arca előtt feküdt, ltsz. Sz. 1910. 1121; a nagyobbik a koponya felső része mellől került elő, h.: 45 mm, sz.: 2,8 cm. Ltsz. Sz. 1910. 1122. Mindkettő rajza a leltárkönyvben. A beleltározott tárgyak között van a 7. váz koponyája is, ltsz. Sz. 1910. 1120. Valamennyi tárgy elveszett, fényképfelvétel azonban maradt róluk. 3. (Bihar-) Sárrétudvari-Ferendekhalom vagy Félhalom. A lelőhely fekvésére vonatkozó adatokat a Déri Múzeum leltárkönyvéből, Zoltai jelentéséből és Sőregi halomkataszteréből merítettük. A halom a falu mellett DK-re feküdt egy ér szélén. Magassága kb. 5,5 m volt. 1910-ben tojásdad alakú volt, mert az Udvarit Bajom felől fenyegető árvizek felfogására a halom egy részét elhordták. így alacsonyabb lett és É-i oldala meredekké vált. Déli lejtőjén földbemélyített sertésakol volt. A halom nyugati és keleti oldalán Simon István ásott először 1893-ban. Közleménye szerint csak próbaásatást végeztek. A halom nyugati oldalán egy sírt tártak fel. Melléklete: 1. S végű hajkarika, á : 1,8 cm. MNM ltsz. 1893/92. 207. Elveszett. 2. S végű hajkarika vékony bronz (?) huzalból, csonka, á : 1,9X1,6 cm. MNM ltsz. 1893/92. 206. Elveszett. A keleti oldalon „egész sor csontvázra akadtunk" — írja Simon István. Az egyik sírban egy nagy S végű hajkarikát találtak, á : 2,6X2,2 cm, MNM ltsz. 1893 92.205. (1. kép 28-as hajkarikával lehet azonos), és egy gyermeksírból négyszögletes bronz huzalból készült karperec került elő (MNM ltsz. 1893/92. 208— 209. két töredék, elveszett). Zoltai 1910-ben a halom nyugati és keleti lejtőjén egy-egy 10 m hosszú kutatóárkot húzott. A nyugati árokban semmit sem talált, a keletiben két bolygatatlan és egy feldúlt sírra bukkant. A Déri Múzeum leltárkönyvében és Zoltai jelentésében nincsenek részletezve a sírok, és az összes leletet egyetlen szám alatt jegyezték be. Sőregi adatai szerint az 1. sírban 160 cm mélyen Ny—K-i irányban egy 160 cm hosszú melléklet nélküli férfi váz feküdt. A 2. sírban a jobb halánték mellett két nagybob és öt kisebb hajgyűrű volt. Ezek szerint a két bolygatatlan sír közül az egyikben volt melléklet, míg a feldúlt sír az elsőhöz hasonlóan, melléklet nélküli volt. A leletek csak részben maradtak meg, de egykorú fényképfelvétel maradt róla. Egy kisebb és egy nagyobb S végű hajkarika rajzát pedig minta gyanánt a leltárkönyvben is megtaláljuk. A mintadarabokat a ferendekhalmi haj karikák közül választotta ki Zoltai, s a későbbiekben csak ezekre hivatkozott a hajkarikák formáját illetően. Mellékletek: DM ltsz. Sz. 1910. 1053 1 4 1. S végű hajkarika vékony bronz huzalbó, á : 2,3 cm. 2. S végű hajkarika vékony ezüst huzalból, kis méretű, á : 1,5 cm. 3. S végű haj karika bronz huzalból, vége hiányos. 4—7. S végű hajkarikák, csak a fényképek alapján ismerjük őket, leírás anyagukról nem maradt. Elvesztek. 14 A leletkataszter hibásan ide vonja a Fiúiskola udvarán feltárt Sz. 1910. 1054—57. ltsz. tárgyakat is: RT 2 (1962) 876. tétel. 39
