Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

Bél Mátyás: Bihar megye leírása Fordította: P. Szalay Emőke, bevezetés és jegyzetek: Csorba Csaba Bevezetés A magyar helytörténet két legfontosabb, országos vonatkozású kéziratos adatgyűjteménye Bél Mátyás és Pesty Frigyes nevéhez fűződik. Mindkét munkának csak kis része jelent meg nyomtatásban, a többi része kéziratban maradt.

1 Mindkét gyűjteményt azonban kéziratos formában a történeti, néprajzi, régészeti, nyelvészeti stb. kutatás meglehetősen régen használja, értékeit osztatlanul elismerik. A szövegek közzététele mégiscsak lassan halad, hasonlóan a harmadik értékes adatgyűjteményhez, a II. József kori országleíráshoz. Jelen közlemény Bél Mátyás Bihar megyét leíró történeti földrajzi kézirata magyar fordítását tartalmazza. A latin nyelvű kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi.'Bél Mátyás (1684—1749) életének és műveinek ismertetésétől bízvást eltekinthetünk, hiszen a vonatkozó adatok és irodalom különféle lexikonokban könynyen föllelhető.

3 Bél Mátyás, a pozsonyi líceumi igazgató, majd evangélikus lelkész 1723-ban készítette el Magyarország akkori képe történeti szempontú feltárásának tervezetét (Hungáriáé antiquae et novae prodromus.) Ennek a munkának, amelybe tanítványait és fiait is belevonta, eredménye 10 vármegye nyomtatásban is megjelent leírása'

1 és további kéziratos megyeleírások, így Bihar megyéé is. Bél Mátyás Bihar megye kézirata eddig „Csipkerózsika" álmát aludta, a kutatás — úgy tűnik — nemigen vett róla tudomást. A XVII—XVIII. század fordulójának Bihar megyéjéről monográfiát író Mezősi Károly sem használta adatait.

5 Az MTA II. osztálya már 1956-ban egyik súlyponti kérdésnek tekintette Bél Mátyás kéziratos művének kiadását. Am a következő évben megjelent, az esztergomi járás leírásának magyar fordítását tartalmazó kötetet kivéve

6 másfél évtizedig nem jelent meg újabb közlemény (Savaria — Szombathelyre vonatkozó rövid szövegrész kivételével). Legutóbb Vas megye leírásának folytatólagos ma1 Matthias Bel: Hungáriáé novae historico-geographica. Partis I. Tom. I—IV. Partis II. Tom. V. (Viennae, 1735—1742.) A kéziratban maradt megyeleírások az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban, ill. az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. I. köt. (Bp. 1888.) A kéziratos anyag az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. 2 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár Fol. Lat. 3379, ff. 1—49. 3 Magyar életrajzi lexikon I. köt. (Bp. 1967.) 163. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. köt. (Bp. 1891.) 780—783. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. II. köt. Bp. 1940. 922-923. — Bél Mátyás magyar származására lásd Szalatnai Rezső: Bél Mátyás ifjúsága. In: Szalatnai Rezső: Arcképek, háttérben hegyekkel. (Bratislava, 1969.) 5—22. 4 Lásd 1. jegyz. 1943.) 5 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692). (Bp. 1943.) 6 Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről írt kiadatlan művének szemelvényes magyar fordítása. Fordította Prokopp Gyula, bevezette és jegyzetekkel ellátta Zolnay László. (Tatabánya, 1957.) 51