Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Az Osváth Pál emlékülés előadásai - Varga Gyula: Osváth Pál sárréti leírásának agrártörténeti jelentősége

kon árulnak. Esztárban eladásra is termesztik a lencsét. Mezőpeterden káposztát, sütőtököt és gyümölcsöt árulnak. Szakállban szép szilvások vannak. Sok helyen elterjedt már a bodorka (lóhere), főként Váncsodon, Gáborjánban. Kezd népszerüsödni a lucerna (Ártánd, Berettyóújfalu, Csökmő). A szentjánosiak kitűnő búzájából az ottani asszonyok annyi kenyeret sütöttek, hogy szinte ők látták el Váradot. Előszeretettel emlékezik meg Osváth Pál a szőlőskertekről. Csaknem minden faluban volt már ekkor szőlő, némely helyen tekintélyes nagyságú (Újfaluban, Derecskén az 1000 holdat is meghaladta.) A gazdálkodással kapcsolatban több érdekes néprajzi jelenségre hívja fel a figyelmet a sárréti járás leírása. A csökmeiekről például megjegyzi, hogy itt kereszteket nem nagyon csinálnak, s kívül a mezőn szoktak nyomtatni. A bedőiek földjeiket nagyon szépen művelik s rendszeresen trágyázzák is. A szemtanú hitelességével ír a kétfajta rétégetésről: egyik, amikor ősszel a nádasokat tervszerűen kiégetik, hogy jövőre tiszta nád teremjen, másik a felső talajréteg alatti kotu-égés, mely néha évekig veszélyezteti az arra járókat. Megfigyeléséből kiderül, hogy a járásban meglehetősen általános lehetett az utcára épített kerek verem. Megfigyelte, hogy Csökmőn kemence alakú gabonatárolókat építettek. Érdekes, s néprajzilag azóta se feltárt terület a derecskei katonaházakról tett megfigyelése: a járás közösen járult hozzá a derecskeiek katonatartásához. Ezért a derecskeiek kötelesek voltak portájukon — az előírásoknak megfelelő — katonaházakat építeni. Feltételezésünk az, hogy Derecskén a ma is megtalálható, utcafrontra keresztbe épített kisebb kétosztatú házak az egykori katonaházak maradványai. De érdekli Osváth Pált a gazdasági műveltség terjedése is: sorozatosan feltárja, hol vannak korszerű faiskolák, törzsgulyák, ménesek stb. A földművelés mellett valóságos monografikus képet fest az álattenyésztésről. Községenként közli az állatfajok statisztikáját. Kiderül, hogy a Sárréten is legkedveltebb háziállat a ló. Többek között ez is a földművelés elsőbbségét fejezi ki, hiszen a ló sokkal intenzívebb munkaerő, mint a szarvasmarha. A szarvasmarha, disznó olyan háziállatok, melyeket a gazdálkodás szisztémájának megfelelően ésszerűen forgatnak. Hol szilaj módra a legelőn tartják, hol istállózzák. Kiemeli a Csáky grófok törzsgulyáját, mely bázisa lesz a táj nemes állományának. Kiderül az is, hogy a juhtartás csak néhány helységnek a jellegzetessége. Igen érdekes megfigyelése, hogy a zsákai pusztákra bukovinai méneseket és juhokat fogadnak teleltetésre. A szabadban telelő állatokat nádkarámban tartották, hiszen az esztári Szunyogh Albert nádkarámja nem sokkal korábban leégett. Különben a nád fontosságára sok helyen utal. A csökmeiek a nádat tutaj módjára úsztatták a vízen, s messze földön árulták. Nádpaticsból nemcsak házakat, hanem még templomot és építettek (Kornádi). A komádiak a náddal kereskedtek, de értékesítették a ház építéséhez kitűnően alkalmas iszapot is. Az erdőben gazdag Bagoson ugyanakkor a vesszőpatics építkezés volt elterjedve. Az agrártörténeti kutatók csak részben érdeklődnek a réti ősfoglalkozások iránt, melyekre szintén számtalan utalást találunk. A komádiak még a múlt században is rákkal kereskedtek, azt Várad, Debrecen piacain is árulták. A bakonszegiek halászatukról voltak ismertek, a csökmeiek, szerepiek madarászattal, csíkászattal foglalkoztak. A réthez kapcsolódtak a táj jellegzetes háziiparai is. A bojtiak vesszőkosarakat fontak, gyékényt szőttek. Nagybajomban szintén a gyékényszövés, -fonás volt ismeretes háziipar. Ugyanígy Szerepen, Zsákán. A tépei asszonyok borzsákot szőttek s az árulták. Hencidán, Gáborjánban szalmakalapot fontak, Gáborjánban, Mikepércsen salétromot főztek. Érdekes természeti kincs volt Derecskén a Kék kálló vízében található kagylóféleség, mely az igazgyöngyhöz hasonló gyöngyszemeket termelt. Felhívja Osváth a figyelmünket :257