Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Az Osváth Pál emlékülés előadásai - Héthy Zoltán: Osváth Pál és fő műve
meretre tett szert, ekkor ismerte meg a sárréti emberek mindennapi életét, ekkor született fő műve, a „Sárréti járás leírása". 1882-től a nyugalmasabb postamesteri állást látta el Bihar (Mező) Keresztesen tíz évig. Utána Budapestre költözött, ahol monográfiát írt szülőhelyéről, Kismarjáról és „Pandúrkorom emlékei" címmel kiadta izgalmasabb bűnügyi nyomozásainak történetét. 1 2 Ebben a könyvében is számtalan népéletről, szokásról, életmódról szóló megfigyelést rögzített. Bár a fővárosban halt meg, 1908. február 13-án, holttestét kívánsága szerint az általa annyira szeretett tájon, Biharkeresztesen helyezték örök nyugalomra. Osváth Pálban az első bihari honismereti, helytörténeti kutatót tisztelhetjük. Fő műve a „Bihar vármegye Sárréti Járásának leírása", amely egyike a Sárrétre vonatkozó legfontosabb könyveknek. Az 1875-ben Nagyváradon kiadott munka eltér a vele egyidőben született táji, megyei monográfiáktól. A tájismertető művek ekkor kétféle irányzatot követnek: egy részük a Fényes Elek által magas színvonalra fejlesztett topográfiai, statisztikai leírásokat veszi példának, más részük a Franki Vilmos—Pesty Frigyes által a Századokban 1872-ben meghirdetett tételek alapján készült történeti monográfia. Osváth Pál munkája egyik csoportba sem sorolható — egyéni alkotás. Nem szárazon tudományos, hanem élvezetes stílusú olvasmány. Ahogy a könyv előszavában olvashatjuk: ... „a tudni vágyó nép részére írok." S hogy célkitűzése sikerült, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy műve fennmaradt a nép emlékezetében, sőt átvettek, s megőriztek abból különböző hagyományokat. (Ezt bizonyítják Szűcs Sándor néprajzkutató gyűjtései is.) 1 3 Mit is tartalmaz Osváth könyve? Elsőként összefoglalóan ismerteti a sárréti járás természeti környezetét, népéletét, nyelvi és kulturális viszonyait, melyet az egyes települések részletes bemutatása követ. Az ismertetett községek: Ártánd, Bakonszeg, Báránd, Bedő, Berekböszörmény, Berettyószentmárton, Berettyóúj12 Osváth Pál főbb művei: Bihar vármegye Sárréti Járásnak leírása. Nagyvárad, 1875. 630 p. Zsandár kell-e vagy pandúr? Véleménynyilvánítás az iránt, hogy a magyar rendőrség miként szerveztessék. Nagyvárad, 1875. 147 p. Bihar vármegyébe kebelezett Kis-Mai'ia leírása. Nagyvárad, 1897. Közbiztonságunk múltja és pandúrkorom emlékei. (A régi magyar élet feltüntetésével.) Bp. 1905. 155 p. Periodikumokban megjelent fontosabb cikkei, tanulmányai: Nagy-Szöllős. Táj- és népismeret, helynevek magyarázata. Vasárnapi Üjság, 1855. Báthori Kristóf erdélyi fejedelem temettetésének rendjéről. Vasárnapi Űjság, 1864. A Nyír egyik történeti nevezetességű temploma. Vasárnapi Űjság, 1869. Gáborján leírása. Nagyvárad. 1874. 24. sz. máj. 27. Közbiztonsági állapotunk a Sárrét N- Várad felől eső felében. Sárrét. 1878. 26. sz. 1—2. p. A szüret meghatározásának kérdéséhez. (Régi szüretekről, berettyóújfalui szokásokról.) Sárrét. 1878. 39. sz. 2—3. p. Bessenyei György végrendelete 1810. nov. 27-én. (O. P. közlése) Sárrét. 1880. 51. sz. 1. p. Adat N.-Bajom történetéhez. A Szigetvárnál hősi halált halt Bajomi Jánosnak 1566ból való magyar nyelvű végrendelete (Szövegközlés). Sárrét. 1881. 9. sz. 1—2. p. Bihar-vármegye a kuruc-labanc csatározások alatt. Biharmegyei Képes Nagy Naptár 1888-ik szökő évre. Nagyvárad, 1888, 73—78. p. Hol feküdt Maroth vagy Bihar vára? Szalontai Lapok, 1895. 26. sz. Igen sok cikke jelent meg különböző bihari újságokban, melyek feltárása a jövő feladata. 13 Osváth műveinek hatásáról és fontosságáról ír: Dankó Éva: Szűcs Sándor elődei: Osváth Pál és K. Nagy Sándor. Bajomi Krónika. Szerk. Dankó Imre. (Biharnagybajom, 1973.) 37—55. :248
