Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Az Osváth Pál emlékülés előadásai - Héthy Zoltán: Osváth Pál és fő műve

Hé thy Zoltán Osváth Pál és fő műve 1975-ben emlékeztünk meg Osváth Pál legjelentősebb könyvének, a Bihar vármegye Sárréti Járásának leírása c. mű megjelenése 100 éves évfordulójáról. Az emlékezés keretében október 4-én a Megyei Múzeumi Szervezet és a Beretytyóújfalui Járási Népfront Honismereti Bizottsága Biharkeresztesen megkoszorúzta az író sírját, majd helytörténeti-honismereti ülést rendezett, melyen többek közt Dankó Éva tartott előadást a helytörténeti íróról és művéről. Október 25-én nyílt meg Berettyóújfaluban Osváth Pál életét, munkásságát bemutató kiállítás. Azt követően három előadás értékelte az író főművének földrajzi, agrártörténeti, folklorisztikai értékeit.

1 Az ünnepségek előtérbe állították Osváth személyét. Az emlékezésre, a kiállításra összegyűltek a család leszármazottjai is. Az írót bemutató kiállításra elsősorban tőlük sikerült dokumentumokat, tárgyakat kölcsönkapni. (Kiállításra került Osváth fényképe feleségével, több kéziratos levele, és ,,Az utolsó csendbiztos" c. nekrológ. Kiemelkedő volt 1848-as honvédtiszti kardja, a csapatzászló, amit rejtegetett. Láthattuk még címerét, idősebb korában használt fokosát.)

2 Az m. Nagy Endre által Osváthról készített olajfestményt Osváth István budapesti lakos a Bihari Múzeumnak adományozta.

3 Ekkor került elő Osváth Pál emlékirat- és önéletrajz-töredéke is.

4 A töredékből részben a család múltjára, részben Osváth szüleire vonatkozóan idézünk: „Hagyomány a család múltjáról. Kevés időt töltöttem a szülői háznál, mert már 10-ik éves koromban a derecskei gimnázium növendéke lettem, s azontúl csak az iskolai szünidőt töltöttem otthon. . .. Édesapám mondta, hogy családunk székely eredetű, s első ősünk János király alatt jött át az anyaországba, ahol az ivadék Ugocsa, Szatmár, Szabolcs és Bihar megyében oszlott szét. . . . Emlékezett édesapám egy Rákóczy fejedelmet Lengyelországba kísért s ott tatár fogságba jutott ősünkről, és ennek megyei előkelő hivatalt viselt fiairól, mint b. újfalusi birtokosokról. Mennyi volt a birtok? Apám sem tudta, de tudta azt, hogy a családnak B. újfaluban két nemesi kúriája volt.

5 1 Az előadások szövegét e cikk után közöljük Évkönyvünkben. 2 A tárgyakat és dokumentumokat a kiállítás időtartamára Szilágyi Jolán, Barabásné Osváth Klára és Osváth István bocsátotta a Bihari Múzeum rendelkezésére. 3 A festmény leltári száma: III. 76. 14., mérete 68 X 55 cm. 4 Az emlékirat-töredéket Barabás Mihályné, Osváth Klára bocsátotta a Bihari Múzeum rendelkezésére — átgépelésre. Az emlékirat befejezetlen, írása 1849 után megszakad. Nagy vesztesége tudománytörténetünknek, hogy a rendelkezésünkre álló előkerült szövegrész, mely Osváth budapesti idős évei alatt íródhatott, nem követi végig életét. 5 Az Osváth család berettyóújfalui birtokos. Ld. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, (Pest, 1951) 235. :245