Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Az Osváth Pál emlékülés előadásai - Héthy Zoltán: Osváth Pál és fő műve

Ezek egyike az evangélikus református lelkész lak végében volt csapszék és azon szomszédos ház volt, mely utóbbinak ma is Osváth ivadék a birtokosa. Csa­ládi hagyomány szerint a lelkész lak is Osváth kúrián épült. A másik kúria, mely nagyapámé volt, s melyen édesapám is született a Deszkás nevű csapszék, mely­nek nagy telkén azóta 5—6 ház is épült. E hely a bakonszegi útban a község vé­gefelé fekszik, s rajta mint szinte a fent említett helyen az italmérés regáléjog megszűntéig gyakoroltatott. A b. újfalusi birtokosoknak a családnak utolsó bir­tokosa nagyapám volt. ... öt vagy hat éves lehettem, midőn egyszer édesapám­mal B. újfalunak a Bakonszeg felől eső végén volt temető mellett utaztam. A te­metőnél apám a kocsit megállította, s engem a temetőbe vezetett, hol egy már korhadt fejfára borulva sírt és mondá ,fiam el ne felejtsd, itt nyugszik a te Nagy­apád.' Nem felejtettem el, de fáj az, hogy ez a hely már régóta baromlegelő. . .. Apám hozzám hasonló vékony, de izmosabb, erősebb, gesztenye szín hajú, kék szemű, rendes orrú, bajuszú, körszakállt viselt, magas termetű férfi volt. Fo­gékony elméje, olvasottsága, igazságszeretete . .. közbecsülést vívott ki magá­nak . .. Politikai tekintetben a józan gondolkodással összeférő szabad eszméknek hódolt. Nagy magyar volt, de azért a más nyelvű és hitűek irányában jó indu­lattal viselkedett. A nemzetiségi izgatókat lelkéből gyűlölte. Kossuthnak nagy tisztelője volt, s az osztrák uralomtól nemzete javára semmi jót nem remélt. .. . keresztlevele szerint 1800. január 23-án B. ujfaluban született és 1964. január 25-én halt meg." Az emlékirat következő részében kezd írni önmagáról: ,,Hogy magam írok magamról, oka az, mert életem némely része elég gazdag oly eseményekben, me­lyek az utókort is érdekelhetik, s azoknak, hogy miként keletkezését, magam tud­hatom legjobban. Ez eseményeket előzőleg felemlítem, hogy .. . 1831. január 4-én Kismarjában születtem, s így 1848 tavaszán, mint testileg-lelkileg kifejlett, de csak 17 éves ifjú léptem az elsők közé a honvédzászló alá. 6 A zászlóalj tisztjei régi kiszolgált tisztekből neveztettek ki, s habár a zászlóalj fele értelmiségből állott, én az alakuláskor mindjárt tizedes lettem. Örvendettem a valóban szép felszerelésünknek is, de aggodalmat keltett sokunkban az, hogy mi, a nemzet katonái V. Ferdinánd császár király hűségére... lettünk felesketve ... V. ik Ferdinánd csak hamar lemondott s midőn e lemondás a jóhazafiakon fájdalma­san hatott, mi honvédek nem búsultunk emiatt, mert az eskü által nem éreztük magunkat többé lekötettnek. Pár hónap alatt kellően begyakoroltattunk, s mint tanult katonák, a fellá­zadt, de közeledésünkre sáncokba bújt rácok ellen a Bánátba vezényeltettünk ... 1849 január elején Görgei fővezérsége alá a Kmetti hadtestében Pestre rendel­tetett a zászlóalj, hol a Windischgrätz ellen való menekülést a zászlóalj fedezte. Részese lettem ezután a felsőmagyarországi teljes hadjáratnak . .. [Ezután hosz­szan írt Görgei oroszokkal folytatott tárgyalásáról, melynek mint kísérő tanúja volt Besztercebányán.] 7 A felsőmagyarországi hadjáratban ott voltam Branyiszkónál, azután pedig résztvettem a Mezőkövesd, Kápolna, Isaszeg, Vác mellett történt nagyobb ütkö­zetekben és a Budavár bevételénél a Lánchíd mellett .(:mely odaérkezésünkkor robbantatott fel:), létrán másztam fel a bástyára és midőn hajnal hasadáskor 15-öd magammal beugrottam, egy osztrák század azon a téren rakta előttünk le 6 Mint előzőleg írta, iskoláit Derecskén végezte (négy osztályt két év alatt), majd a Debreceni Kollégiumban tanult. Bölcseleti és jogi tanulmányai befejeztével Nagy­kállóba ment tanítani, ahol beállt a 10. önkéntes honvéd zászlóaljba. 7 Görgei feltétel nélküli fegyverletételét rendkívül kárhoztatja. :246

Next

/
Oldalképek
Tartalom