Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - V. Szathmáry Ibolya: Szokások és hiedelmek a szerelmi élettől a keresztelőig a berettyóújfalui néphagyományban

5. Megcsudált egy asszony egy almásderes lovat. Sokáig nézte, míg csak el nem tűnt a szeme elől. Olyan fekete és szőrös lett a gyereke, mint a ló volt, a szája is olyan volt és csak nyivákolt, míg élt. Hamar meg is halt (S. M.). 6. Egy szíp farkaskutyát csudált meg Szitóné jánya az első gyermekével. A feje olyan vót, mint a kutyának. Azt mondták, azír, mert megcsudálta. Nem is mutatták meg az annyának (S. M.). 7. Egy asszony úgy is járt, nyúlszájú gyereket szült, mert megnézte a nyulat viselős korában (S. M.). A várandós asszonynak konkrét cselekedetet is megtiltanak a hiedelmek: nem szabad szőrös állathoz nyúlnia, mert az újszülött gyermeke is szőrös lesz. 1. Ha szőrös állathoz nyúl egy viselős asszony, szőrös testű lesz a gyermeke. 2. Terhes anya kutyához, macskához ne rugdossék, mert ebagos lesz a gyereke, azaz szőrös a háta, a válla, nem tud fejlődni, mert szívja a szőr (S. M.). 3. Júcsa néném jányának azír lett ebagos a gyereke, mert terhes korába fútta a tüzet (S. M.). 4. A viselős asszony ne fogja meg az olyan állatot, amelyiknek még nem nyílt ki a szeme, mert vak lesz a gyermeke. 5. Ha tököt lop a terhes asszony, kopaszfejű gyermeke lesz (S. M.). 6. Ha tengerit lop, hosszú hajú lesz a gyermeke (S. M.). 7. Ha tengerit lop, fekete hajú gyermeket szül. 8. Terhes asszonynak nem szabad ruhaszárító kötél alatt átmenni, mert a magzat nyaka köré csavarodik a köldökzsinór (S. M.). 9. Villámláskor ne járjon ki a terhes asszony, mert a szele érheti (S. M.). 10. Terhes asszony ne húzasson fogat, mert meghal a gyereke. 11. Állapotos asszonynak nem szabad mezítláb járni, mert beteg lesz a gyereke (S. M.). 12. Viselős asszony a tűz körül ne járjon, mert a tűz gáza a szájába megy és megérzi a gyerek (S. M.). A hiedelmeknek ezen csoportja az előzőhöz képest már konkrétabb, ésszerűbb magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy miért tiltanak meg bizonyos cselekedeteket a terhes asszonynak. Azoknak az állatoknak, dolgoknak az érintését, megfogását, ellopását stb. tiltják meg a hiedelmek, amelyektől óvni akarják a csecsemőt. Olykor mintegy analógiát húznak a tárgy vagy élőlény és a gyerek közé, átviszik azok sajátos tulajdonságait pl.: a szőrösséget, kopaszságot stb. a születendő gyerekre. Még kézzel foghatóbb magyarázatot adnak az anyajeggyel kapcsolatos hiedelmek. Az anyajegyet öröklődő sajátságnak tartják, de oly módon öröklődő dolog ez, hogy az anyában is csak a terhesség idején alakul ki. Mégpedig akkor, ha egy várandós asszonyt megérintenek vagy megdobnak egy tárggyal. Az érintés helyén a tárgy alakjához hasonló formájú anyajegy keletkezik, a gyermek testén. 1. Terhes asszonyhoz ne dobjanak semmit, mert meglátszik a gyereken, ott marad a helye. 2. Egy asszonyhoz hozzádobtak egy piros kendőt, a gyermeke arcán piros folt lett (S. M.). 3. A nénémnek két mejje közt van egy eperformájú anyajegy. Amikor terhes vót véle az annya, megdobták egy eperrel (S. M.). 4. Egy másik terhes asszony meggyet evett, meglökték egy meggymaggal, a szemhéján érte a mag, a gyermekén is ott van a meggyalakú anyajegy. 5. Anyám, amikor terhes vót, rengeteg meggyet megevett, azt kívánta. Állandóan a meggyfa alatt vót. Egyszer az arcába esett a meggy, ott is van a helye az arcomon. 225