Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Ruszoly József: Megtámadott képviselőválasztások Bihar vármegyében (1861—1913)

Ruszoly József Megtámadott képviselőválasztások Bihar vármegyében (1861—1913) A választási bíráskodás évszázados hazai történetét bemutató monográfiámban az állam- és jogtörténet módszereivel megkíséreltem a petícióval megtámadott képviselőválasztások történetének feldolgozását.

1 A petíciós ügyeknek szakszerű csoportosítása, szükség esetén az egyes esetek részintézmények szerinti tördelése azonban megnehezítette, hogy a bennük rejlő események időbeli és területi összefüggéseit teljes történeti alapossággal bemutassam. Az előmunkálatok során megpróbáltam a hazai választási bíráskodási geográfia vázolását is, a sok ismeretlen „külső" tényező miatt azonban egyelőre csupán néhány fontosabb tény rögzítéséig jutottam el. Megállapítottam pl., hogy kisebb korszakokban — így a kiegyezés tájékán és 1905 után — egyes, főként a vegyes nemzetiségű törvényhatóságokból az átlagnál több választási petíció érkezett. Szatmár, Szilágy és Arad vármegyével együtt ezek közé tartozott Bihar is, melynek színmagyar választókerületeiből szinte egyáltalán nem, a vegyes nemzetiségű, ill. túlnyomórészt román jellegű kerületekből viszont annál inkább futottak be panaszok, ill. kérvények az eljáró szervekhez.

2 Munkám végeztével szívesen vállalkoztam arra, hogy a szülőföldünk múltjának gondozását ellátó Bihari Múzeum Évkönyve számára megírjam a dualizmus végéig terjedő időszak megyebeli megtámadott választásainak cseppet sem felemelő történetét. Bár az esetek között jól érzékelhető időbeli és területi kapcsolat van, a megtámadott választások története önmagában véve csakis töredékes jellegű lehet, és csupán mozaikszerűen illeszthető be az egykori vármegye egyelőre még megíratlan történetébe. Eredeti forrásanyagomat, a Magyar Országos Levéltárban őrzött petíciós iratokat és a képviselőházi nyomtatványokat elsősorban a korabeli sajtó híradásainak felhasználása révén egészítettem ki. Igyekeztem fölkutatni a választásokkal kapcsolatos állandó bizottmányi és köz1 Ruszoly József: A választási bíráskodás története Magyarországon. Kandidátusi értekezés, kézirat (Szeged, 1976) 596+65 1.; megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában és az Országgyűlési Könyvtárban. Értekezésem javarésze A választási bíráskodás Magyarországon 1848—1948 címmel e tanulmánnyal egyidejűleg jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál. 2 Magyarországon a választási bíráskodást — eredeti nevén: mandátumigazolást (verificatio) — a polgári népképviseletről rendelkező 1848: V. tc. vezette be, mégpedig klasszikus francia rendszerben, a képviselőtábla országos ülésén történő döntéshozatal formájában. Egy angol mintájú házszabálymódosítás következtében a kiegyezés utáni törvényhozási ciklustól kezdve a ház bíráló bizottságai látták el e feladatot (1869—1901), a századfordulótól a polgári demokratikus forradalomig terjedő időszakban pedig egy újabb angol példa nyomán e hatáskörrel felruházott kir. Curia járt el, de mellette szűk körben a ház szervei is tevékenykedtek (1901—1918). A kiegyezés utáni megoldáshoz visszatérő nemzetgyűléseket (1920—1926) követően a Közigazgatási Bíróság vette át e hatáskört (1927—1944), végül pedig a vegyes rendszerű Választási Bíróság látta el e feladatot (1945—1948). 163