Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnár Ambrus: Adatok a körösszegi uradalom XVII. századi történetéhez

összeírásban is említett Ész praedium-ra vonatkozik Pongrácz Gergely és Csáky, illetve Szél Benedek és Csáky között. Pongrácz, Csáky Istvánnak írta 1645-ben: „Az hódoltságon az minémü Puszta helyet birok Nagyságoddal, ugy mint az Keresztszeghi Jószágban Ész nevű falu helyet, melynek két része enyém, az harmada Nagyságodé, s mivel az elmúlt esuzensőkben Nagyságos Uram Megyeri Ferenc ur által az Nagyságod részét áruba vetette volt, hogy aki megh adja az árát, Nagyságod bizonyos summába zálogba oda adná. Az Kornádi Hajdú Városbeliek kérték is, de mivel én közelebb vagyok, másnak megh nem engedttem. hogy megh vegyék. Iffi Urunk Ő Nagysága is ellent tartott benne, hogy meg ne vegyék mert az Országnak erős articulusa is vagyon, az 1635 esztendei Articulusban azt végezte az Országh, hogy az Hajdú Városbelieknek ne legyen szabad Husz forintnál feljebb egy ház helyet meg venni, mert az ki azon fejül el agya, ininden jószága oda vész. Ezekről Nagyságod gondolkodhatik. Azirt Nagyságodat kérem, jövendőbeli, kicsiny szolgálatomirt, Nagyságod adja azt az kicsiny részt énnekem Száz Tallérigh. Ugy vagyon Nagyságos Uram egy részről szügségem se volna rá, mivel puszta nekem elég vagyon, hanem csak az részre, hogy mivel az dereka enyim az a rész is idegen kézre ne kerüljön. Noha Nagyságos Uramnak kicsiny hasznára vagyon, s az Töröknek is sokat kell fizetni érette .. ,

1

3" Bizonyára a földesúr érdeklődésére 1646 elején Szél Benedek udvarbíró a következő információt írta az Eszi pusztáról Urának : „Ennek előtte, hogy Nagyságodtól Bornemissza Pál uram birodalma alá jutottunk volt, akkor ő kegyelmetői kérték az Komádiak 200 Talléron, de az Nagyságos Uram nem annyit érő Jószágh, mert az többet ér annál. Semmi hasznát nem vehettük Nagyságod számára, mert Pongrátcz Uram marhákat fogadott rá és az Marhák bérit ő kegyelme szedi be, s Nagyságod számára nem ád semmit belőle. . . . Annak előtte a Komádiak szántották s kilenczedet attanak belőle, de hogy immár Pongrátcz Marha járó földé tette nem is szánthattyák Tőle. Ennek előtte amikor Megyeri Ferencz Uram árulta, akkor ugyan a komádiak 400 Tallért igirtek irte . . ,"

1

4 Ezek a levelek is megerősítik azt a megállapításunkat, hogy a puszta falu helyek jövedelmének biztosítása ebben a korban mennyi nehézségbe ütközött. Az uradalom életének következő jelentős eseménye volt az 1658 őszén bekövetkezett nagy pusztulás. Erről az eseményről és az uradalom állapotáról az akkori udvarbíró Borbály Albert Csákyhoz irott leveléből értesülünk: „Az Nagyságod levelét Illy-falusi Ur meg küldvén Nadányi Uramnak edgyütt a Keresszegi Jószágot hit után Connumeráltattuk és Nagyságodnál el küldtük. Ezek igen kevesen vadnak, Nagyságos Ur, mert az Országnak az elmúlt őszszeli pusztulásakor kik rabságba vitettek, kik penig messze bujdosván ez ideig is vissza jöttek. Még az connumerátioban valók közül is némelyek nem szállottak mégh ez ideig haza, hanem itt az környül való falukban nyomorognak. Az kik haza szállotak is házok helyén hitván kalibakat csinálván azokban laknak félelemmel. Derekas épülethez kezdeni kedvetlenek lévén magok számára is. Előbbeni urnák nyugtalansága és házabelieknek sok tolvajkodások praedálások miatt, mivel az elmúlt napokban is a Sasi ménest mind el hajtották és az Berek Böszörményiektül is hetven, avagy több számú ökröket, kik mais oda vannak, s azok között volt néhány Keresztszegi embernek is marháj ok, kik igen 13. OL. Csáky lt. P. 71. fasc. 15. Nro. 7. 1645. év. 14. OL. Csáky lt. P. 71. fasc. 11. Nro. 8. 1646. év. 123