Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnár Ambrus: Adatok a körösszegi uradalom XVII. századi történetéhez
megijjedtek mán, hogy az ilyen miatt ujjabbonis el kelletik pusztulniok. Az ilyen alkalmatlanságok miatt miatt Nagyságos Ur uj Tisztet is nem tuggya ember, hogy állithat, addigh mig alkalmasabb állapot nem állattattnak, mivel most nemcsak ők, de mások is csak az Ülő madarak formájában vágynák, könyörögnek is Nagyságodnak, hogy egy kevés ideigh mégh jobban megtelepedhetnének derekas szolgálatokkal ne terheltessenek, mely az Nagyságod kegyelmességében áll. Az Keresztszeghben szállandó nemeseket micsoda contractussal engedtükh megh oda szállani Nagyságodnak el küldötte Nadányi Ur. Ezeknek némely része ezelőtt is Keresszegbe lakott és némelyik a Kiss Márton igája alatt is volt, de attul és az haydu nevezettül is ez után üreseknek kívánnak lenni, mind azon megunott állapottul. Az Beregh Besserményieket is penigh az Nemes Országh az hajdúk közzül eximalván az Nemes Vármegye közzé incorporaltattak és conditiojukhoz akarják ezután mindenekben magukat tartani. Isten tartsa megh Nagyságodat Kedves egészségbe. Datum ex Várad die 18 juli Ao. 1659. Albertus Borbélly." 1 5 A levél végén — bizonyára az 1659. évi állapotokat tükrözve az uradalom falvaiban lakó, illetve visszatért jobbágyok neve áll: Keresszegh: Károly: Kerekes Péter fia 1. Tóth Mihály — Apáthyak : Varga Mihály fia 3. Varga János fia 2. Szolga Bálint fia 1, ökre 5. Nagy Pál fia 4 Makray Bálint fia 2. Makray Mihály Eöz János Nagy Pál tatár rabja feleségivei, jönni készül, Szeles Pál similiter rab felesigestül. Verje meg az Isten kik miatt ezek elpusztultak és könyörüljön az ártatlan Rabokon." Ez az összeírás természetesen csak azokat az embereket tartalmazza, akik, mint örökös jobbágyok tartoznak az uradalom kötelékébe. Ezeken kívül, amint a levélben is olvasható szerződés alapján többen visszatértek Körösszegbe és Berekböszörménybe, de bizonyára a többi falvakba is. A XVII. század második felének elején bekövetkezett nagy pusztulás — melyről az előbbi levélben is említés történik — megváltoztatta a jobbágyok és a földesurak egymáshoz való viszonyát. A földesúr igyekezett lakatlanul maradt földjére munkaerőt telepíteni, azon az áron is, hogy engedményeket adott az addigi jobbágyi szolgáltatásokból. Az addigi örökös jobbágyok is, látva a megváltozott helyzetet igyekeztek minél kedvezőbb szerződést kötni a földesúrral. Ennek a megváltozott viszonynak a következménye az a sokféleség a szolgáltatások terén, amit az 1645. évi urbáriumban Körösszegi uradalom puszta faluhelyein időlegesen megtelepült emberek szolgáltatásainál is láthattunk. Ezen a vidéken bonyolította a helyzetet a hajdúk jelenléte. Kiváltságos helyzetük 12. OL. Csáky lt. P. 71. fasc. 20. Nro. 29. 1645. év. 124
