Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnár Ambrus: Adatok a körösszegi uradalom XVII. századi történetéhez

Molnár Ambrus Adatok a körösszegi uradalom XVII. századi történetéhez A körösszegi uradalom magva, mint várbirtok a királyi várszervezet idején alakult ki Bihar megye sík részein. A XIII. század végén — a várszervezet bomlása után — a Barsa nemzetség szerezte meg. Később — 1318-ban — Kopasz nádor hűtlensége következtében újra királyi birtok lett. 1396-ban Zsigmond király Zsidai István mester fiainak — a Csákyak ősének — adományozta. A Csáky család kezén az évszázadok során fejlődött és területileg is egyre növekedett az uradalom. Az eredetileg mindössze 12 faluból álló birtoktest a környező kisebb nemesi családok birtokait magába olvasztotta. A Csákyak javára szóló adománylevél már 19 falut nevez meg. Ebben a felsorolásban külön van említve „Keresztszeg arx", Keresztszeg Oppidum" és „Sz. Katharina Asszony Falva". Ezt azért szükséges megemlítenünk, mert Bunyitay: megállapítása szerint „Szent Katalin nem egyéb mint Keresszeg} Szerintünk azonban Szentkatharinaasszonyfalva különálló falu volt. A körösszegi vár és a város közvetlen szomszédságában. A XVI. században — bizonyára Körösszeg városába beolvadt kis falunak azonban kapcsolata lehetett a várral és a várossal, mert 1580-ban Körösszegnek volt egy Szentkatalin nevű utcája.

2 Erre a kapcsolatra utal az is, hogy a mostani országhatártól pár méternyire Romániában álló hétszögletű vártornyot Katalinvár néven ismeri a hagyomány.

3 A XV. század végén — amikor már 31 faluból 1. Bunyitai Vince: A váradi püspökség története I—

III. (Nagyvárad 1884.) III. kötet 371—372. V. ö. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. (Bp. 1940.) 285—286. 2. Bunyitai i. m. 372. 3. Tömösközi János körösszegapáti református lelkész 1843-ban, idősebb híveinek elbeszélése alapján a következő szájhagyományt jegyezte fel a Katalin-vár-ral kapcsolatban: „Erről a toronyról sok a beszéd. — Ezaz amely a fentebbiekben Katalin várnak mondatik, s hogy itt lehetett is valaha erősség azt gyanittatja az a nagykiterjedésű, terméskőből és igen erős, még most is sem porló téglából álló rom, mely környezi e fenn álló 7 szegeletü erősen álló. kaparhatatlan vas természetű tégláju tornyot... Beszéllik erről a toronyról, hogy itt valamikor kolostor lehetett s a Töröknek Váradhoz közelítésekor pusztán hagyatott. Vannak, akik ezt a tornyot s annak környékét mondják azon hajdani Keresztszegnek, hol 1290-ben a szépeikben ejtett gyalázat által fel bőszített kunok, negyedik, vagy Kun László Magyar Királyt irgalmatlanul fel kontzolták. Nevezetes Apátinak Szakáll felé nyúló erdejében egy darab térség Kunilisnak neveztetvén, mert ez a Kunilis aligha más mint Kun ülés, vagyis a Kunoknak akkori táborhelyek, mikor László ellen pártot ütvén a szomszédba, Keresztszegbe mulató királyt az életből kiirtották." Mivel ez a feljegyzés a környék XVI. századi viszonyaira vonatkozóan kiegészítő ismereteket ad a további feljegyzéseket is közöljük: A hagyományokat feljegyző prédikátor előtt az akkor élő öregek atyáik elbeszélései alapján igy emlékeztek a török uralom szörnyű idejére: „Vannak emberek akik állítják azt, hogy hallották őseiktől, hogy a Török lerontván az ide közel fekvő ma is romokban meg lévő Katalinvárat, Apátiból az uraság akkori tisztjét el fogatta az prédikátort is el fogni parancsolta, de az el rejtvén magát az erdő sürübb részeiben, meg nem találtatott." 109