Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnár Ambrus: Adatok a körösszegi uradalom XVII. századi történetéhez

állott az uradalom — Szentkatharinaasszonyfalva még mindig önálló faluként van említve.

4 Rövid adatközlésünkben nem kívánunk az uradalom XVI. századi történetével és további fejlődésével foglalkozni, inkább a XVII. századi történetének megismeréséhez kívánunk néhány olyan adat közlésével hozzájárulni, melyek a kor gazdaságtörténetének és településtörténetének is jellemzői. A XVI. század végén és a XVII. század elején többször ismétlődő török támadások pusztításai a körösszegi uradalom helységeit sem kímélték. A pusztulás méreteire következtethetünk abból a levélváltásból, ami 1615-ben özvegy Csáky Istvánné — akkori birtokos — és az erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor között történt. Csákyné a fejedelemhez fordult segítségért, aki 1615. május 11-én kelt levelében ezeket írta Csákynénak: „Megértvén Keresztszegi Házának, hozzá tartozó Jószágaival együtt való pusztulását" megparancsolja, hogy: „többek között Berek, Böszörmény puszta helieken kiket távol való emberek szoktak vetni, amely buza és egyéb jéle akárminémü vetemény legyen, megh engedttük, hogy azokból dézsmát adni a mi számunkra senki ne tartozzék, hanem az előbbeni mód szerént az kilenczed Csákyné asszonynak és az Eö Kegyelme Árvájinak járjon." Nemcsak a már vetés alatt álló faluk határainak termését mentesítette a dézsmafizetés alól, hanem arról is gondoskodott, hogy a jövendőben a szántásvetés dolgára vállalkozók is mentességet kapjanak. „A meg nevezett puszta helyeken leendő vetésekből sem magunk sem Váradi várunk szükségére semmiféle dézsmát ne vegyen és az ott levő embereket ne háborgassa, hogy a vetés meg ne szűnjék."

5 A századeleji pusztulásból és romlásból csak igen lassan tudott talpra állani az uradalom. Még az 1635-ben keletkezett urbárium szerint a környéken és az uradalom területén is, sok a lakatlan falu és igen magas a migrátió aránya. Mivel ez az összeírás igen érdekes gazdaságtörténeti és településtörténeti adattal szolgál, a következőkben szószerint közöljük: Keöreösszegh Oppidum Biro Tar András fia 2 Tamás és István. Semmi marhaia ninczen. Kerekes Máté fia 1 Péter, ökre 4. Tar Gáspár fia 1 Házas, az Attyával egy kenyerin. Ökör 2. Balogh Mihály fia —, Ökre 4, Sertése 3. Hodos György fia 2, Miklós és János, ökre: 2. Bihary János fia —, Növendékmarha : 4. Kis János fia — ökre 4, sertése 4. Kovács Mihály fia 2 András és Istók, lova 3. Az 1786-ban soronkövetkezett templomépítéssel kapcsoltaban is megszólalnak a hagyományokat őrzők és elmondják: „Hogy azon templom előtt amely 1786-ban készült Volt már Templom Apátinak, de amit a törökök Várad bevételekor lerontottak, tsak edgy oldalát hagyván állva maradni, mit az Török elől, az akkor itt szélesen kiterjedő erdőben és a kornádi rét száraz részein magokat félre vont és elrejtezett emberek a dühösködés megszűnte után előjővén sövényből font oldalakkal kipótoltak s imádság házának használtak." (Körösszegapáti Református egyház irattára.) 4. Jakó Zsigmond i. m. 286. 5. Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) Csáky lt. P. 71. fasciculus 10. Nro: 42. 1615. év. 110