Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

XVIII. § d) Joh. Bethlen Rerum Transil. Lib. III. Sect. IV. IX. § » e) Lásd. Bethlen J. Rerum Transil. Lib. III. Sect. IV.—VIII. és a továbbiak. Istvánffy Lib. XLII. fol 545. ahol a historikus elmondja, hogy a már járható falon a törökök ökrök hatalmas számát hajtották, hogy velük az árkokat betöltve támadást kísérelhessenek meg, de a tüzek lángjaitól és a védők jeles okosságából visszaüzetve, a nyáj a törökökre hozott nem kis pusztulást. X. § f) Istvánffy lefolyása Lib. XLIII. fol. 560. XI. § g) Ugyanott lefolyásában Lib. XLVI. fol. 595. és 597. h) Ugyanaz Lib. XLVII. fol. 611. i) Ugyanott fol. 619. és f. 629. T XIV. § a) De rebus Transilv. Lib. III. Sect. V. p. 171. Szent job IV. § a) Az előbbi könyvben XLII. 546. fol. és a következők. MÁSODIK RÉSZ A nagyobb városokról és falvakról X. § a) Bonfini Dec. II. Lib. VIII. fol. 301. Jegyzetek a szövegkiadáshoz Fizikai fejezet I. § A Bihar-hegység (Muntii Bihor) legmagasabb csúcsa a Nagy-Bihar (vf. Curcubáta) 1848 m. A bihari földvár Bihar falu (Biharia, Romániában) határában négyszögletes, 115X150 m-es erődítmény, valószínűleg Szabolcshoz hasonlóan a honfoglaló magyarok építették. Vö. Csorba Csaba: Adattár a X—XVII. századi alföldi várakról, várkastélyokról és erődítményekről. Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. (Debrecen, 1974.) 191. III. § Régészeti szempontból érdekesek Bél Mátyás megfigyelései az elpusztult falvakkal kapcsolatban. A régészeti topográfiával kapcsolatos Veszprém és Komárom megyei terepbejárások is hasonló tapasztalatokhoz vezettek. IV. § Nagy-Bihar 1848 m. A Czap (vf. Tápul) 1474 m, a Margó (Täul Mare sud 1543 m. Bihar földrajzára lásd I. O. Berindei, gr. P. Pop: Judetul Bihor. Jeudetele patriei. (Ed. Academiei. Bucureçti, 1972) (bibliográfiával), Marcian Bleahu — Sever Bordea: Mun102