Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

çii Apuseni. Bihor, Vlädeasa. (Ed. Uniunii de Culturä fizicä çi Sport, H. n. 1967.) Belényestől keletre emelkedik a Mgr. Fericii (1104 m.). Réz-hegység (MunÇii Plopiçlui). V. § Püspek = Biharpüspöki (Episcopia Bihorului). közigazgatásilag Nagyváradhoz (Oradea) tartozik. VI. § Sebes-Körös (Criçul Repede), Fekete-Körös (Criçul Negru). Utóbbi a Nagy-Bihar (vf. Curcubáta) oldalában ered, s elsőként ma is Poiana falut érinti, a következő település Vaskohszeleste (Sâliçte de Vascäu), s több patakkal egyesülve ér Belényeshez (Beiuç). Lehésen = Leheceni, Kelpenyed = Cárpinet, Vaskoh = Vascäu. A Boi patak (Criçul Bäi^ei) a Piatra Gräitoare lábánál ered. A többi falu mai nevét lásd a II. rész jegyzeteinél. Helynévegyeztetések kézikönyve Dictionar istoric al localitátilor din Transilvania. Intocmit de Coriolan Suciu. Vol I—

II. (Ed. Academiei. Bucuresti, 1967—1968.) Pece = Peta. A két fürdő mai neve Bäile Felix és Bäile 1 Mai. A Berettyó (Barcäu) a Réz-hegységben ered a Ponor-hegy csúcsa alatt. Az Ér román neve 1er. VII. § A Sárrétre lásd Csorba Csaba: A régi Sárrét világa. (Bibliográfia. Békéscsaba, 1974.) VIII—IX. § Bortermesztésre lásd Varga Gyula a bevezetésben im. X. § Vö. Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs. (Bp. 1940.) XIV. § A Bihar-hegységben több mint 30 barlang van. Vö. IV. §. XV. § Bányászatra vö. Borovszky bevezetésben im. XVI. § Köleséri Sámuel ifj. (1663—1732) a teológia, a bölcsészet és az orvostudományok doktora, az erdélyi kir. titkos kormányzótanács tagja. Legjelentősebb műve, amelyből Bél is idéz: Auraria Romano-Dacica. Hermannstadt, 1719. (Az erdélyi bányákról, s főleg az aranybányászatról.) Politikai rész I. § A dákokra, a dáko-román elméletre lásd Banner—Jakabffy: A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája. I—

III. (Bp. 1954—1968.) II. § A honfoglalásra, a magyar betelepülésre lásd Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. (Bp. 1966.) 569—692. III—XIV. § A szőlőművelésre vö. Varga Gyula im. Lore = lőre. 103