Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

Módy György-Kozák Károly A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975) I. A Csonkatorcnyról szóló XIX. századi leírások, adatok A Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály pusztán álló Csonkatoronyról, illetve a hozzátartozó templomról az első hiteles értesülésünk a múlt század első éveiből való. A váradi püspökség és a székeskáptalan történetét feldolgozó 1806ban megjelent munkájában Keresztúri József Alajos a következőket írja: „ Censer em tarnen hanc ad Herpály, quae in conscriptione Dec. Pont. Herpáli nominatur, transi er endam: nam in hoc loco et penes Berettyó-Újfalu situati, olim fossa et aqua circumdato, ingentes duae turres, cum Ecclesiae et distinctae cuiusdam capellae ruder ibus, actu uisuntur ..." Tehát Herpályon a XIX. század elején még láthatók voltak nemcsak a két hatalmas torony, hanem a hozzátartozó templomhajó és kápolna falainak romjai is. Ugyancsak megtudjuk, hogy az épületmaradványok területét hajdan árok és víz vette körül.

1 Bár nem említi, de Keresztúri tudhatta, hogy ezt a romot a nép Klastrom-nak nevezi. Azt mindenesetre bizonyosan jól érezte, hogy a monumentális templomrom nem lehet a XVII. század hatvanas éveiben véglegesen elpusztult és elnéptelenedett Herpály falusi egyházának a maradványa. Szinte magától értetődőnek vehetjük, hogy arra gondolt, itt valamilyen középkori apátság vagy prépostság kellett legyen. Viszont a rendelkezésre álló adatok között herpályi apátságra vagy praelatúrára nem talált adatokat. A XVIII. század végén a Királyi könyvekbe a váradi püspökség területére ugyanis négy apátság: a szentjobbi, bihari, gáborjáni, curu-i, valamint öt prépostság volt bejegyezve : a nagyváradi székeskáptalani nagy- és kisprépostság, a váradelőhegyi, az ábrányi és a monostorpályi. így Keresztúri az okleveles említések között először Pray György által felfedezett nyírpályi prépostságot Herpályra helyezte. Sem Pray, sem ő nem tudták, hogy Nyírpályi a XIII-XIV. századi elnevezése a XV. század elejétől Monostoros Pályi, majd később csak Monostorpályi nevű Bihar megyei falunak. Pray forrásadata azután Keresztúri téves értelmezésével jutott be a tudományos köztudatba. így érthető, hogy Fényes Elek egyik alapvető földrajzi munkájában 1851-ben ezt írhatta a Herpály-puszta címszó alatt: ,,Volt itt 1333ban virágzó prépostsága a praemontsrati rendnek, aminthogy a szentegyház 1 Keresztúri Józset Alajos: Compendiaria descriptio fundationis ac vicissitudinum episcopatus et capitalis M. Varadiensis I—II. (Nagyvárad, 1806) I. 277. 4 Bihari Múzeum évkönyve 49