Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

élet elevenségét, fellendülését, hanem sok más is. 1958-ban például 40 tagú énekkar alakult a községben, tánccsoport létesült és színjátszócsoporttal is kísérleteztek. Jel­lemzően az új formák, körülmények között is megmaradt ízlésre, Szigligeti József híres népszínművét, a Vén bakancsos és fia a huszárt mutatták be. :! I' Biharugránál maradva, nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy a népszínműnél komolyabb, szín­vonalasabb kultúrtevékenység is folyt a községben. Nem véletlen, hogy éppen Szabó Pál nevéhez, munkásságához fűződőén. 1958 januárjában irodalmi ankétot rendezte­tett a falu kultúrháza. Az ankéton részt vett Szabó Pál is. A mozinak is használt kultúrterem zsúfolásig megtelt. Szabó Pál ezen az ankéton emlékezetes szavakat mon­dott: ,,bárhol járok is - mondotta - mindig ide jövök közétek pihenni; itt a leg­jobb együtt lenni, elbeszélgetni". Elmondta aztán még, hogy a felszabadulás előtti parasztmozgalom főfészke Ugra volt és a főispánok el akarták tüntetni a föld szí­néről. 1"'" Szabó Pál felszólalásával egy lényeges elvre, módszertani igazságra muta­tott példát: a falvak népét legjobban saját élete, saját múltja érdekli. Ebből kifejtve lehet eleven művelődési életet teremteni, érdeklődést kelteni. Az ugraihoz kapcsolódóan emlékezünk meg a járás könyvtárairól. A felszaba­dulás előtti falusi könyvtárak semmire se voltak jók. Sem szépirodalmi, sem szak­mai vonatkozásban nem nyújtottak érdemlegest. Ezekről éppen Szabó Pál mondta meg egy cikkében a véleményét még 1946-ban. 13 9 A felszabadulás után közvetlenül sok próbálkozás történt, de általános, a minden községre kiterjedő, hálózati rend­szerű könyvtári élet csak az ötvenes évek végére alakult ki, erősödött meg. A sar­kadi járási könyvtár 1953 október 25-én nyílt meg. 1' 1 0 Legfontosabb feladata a já­rási hálózat kiépítése volt. Hely- és pénzhiány miatt elég nehéz dolog volt és ne­hézkesen haladt is előre. 1960-ra már minden falunkban működött a falusi nép­könyvtár, általában értékes és megfelelő számú anyaggal. Ekkor, Képíró Sándor, a járási könyvtár vezetője, már elmondhatta, hogy az olvasás minden faluban fejlődik, a tanácsok szívesen adnak pénzt a könyvállomány gyarapítására. 1'* 1 Azt hisszük, hogy nem lesz közömbös ha az alábbiakban közreadjuk területünk falvaiban legnépsze­rűbb könyvek címeit. Adataink nem minden helyről vannak, de ismerjük az újsza­iontaiakat (Egri csillagok, Légy jó mindhalálig, Az anya, Aranyember, A tizenötéves kapitány), a kötegyániakat (Egri csillagok, Az anya, Mihajlik: Ordasok között, Er­dély aranykora. Aranyember), sarkadkeresztúriakat (Aranyember, Egri csillagok, Pál utcai fiúk, Rózsa Sándor, Ignácz Rózsa: Toroczkói nász), az okányiakat (Mihajlik: Ordasok között, Kőszívű ember fiai, Egri csillagok, Aranyember, (Jj Zrinyiász), a mezőgyániakat (Győri: Viharvirág, Rab Ráby, Aranyember, 80 nap a világ körül, Az anya), a gesztieket (Mihajlik: Ordasok között, Fekete gyémántok, Aranyember, Noszty fiú esete Tóth Marival, Az anya), a zsadányiakat (Aranyember, Egri csilla­gok, Két választás Magyarországon, Úri muri, Pál utcai fiúk) és az ugraiakat (Mó­ricz: Rokonok, Szabó Pál: Lakodalom, keresztelő, bölcső, Aranyember, Légy jó mind­halálig, Az anya). Amint láthatjuk, az olvasmányokat nagymértékben befolyásolta az iskola. Nemcsak úgy, hogy a könyvtárak olvasói nagy számban iskolai tanulók, hanem úgy is, hogy az iskolások által kivitt könyveket olvassák el odahaza a fel­nőttek is. A címekből következtetve megállapíthajuk, hogy az érdeklődés kizárólagosan szépirodalmi jellegű. Szakkönyvek, politikai, ideológiai munkák olvasása eléggé szűk­körű és ritka. Pedig minden falusi könyvtár megfelelően el van velük látva. Az öre­gek, különösen a nők körében sokan olvassák a Bibliát, zsoltárokat. Általában azon­ban nem rendszeresen, hanem alkalomszerűen. A vallásos olvasmányok köre igen szűk, jóformán csak a Bibliára szorítkozik. 137 Bertalan Ferenc: Fejlődik a kulturális élet Biharugrán. Békés megyei Népújság 1958. ápr. 10. 138 Bertalan Ferenc: Irodalmi ankét Biharugrán Szabó Pál író részvételével. Békés megyei Népújság 1958. jan. 21. 139 Szabó Pál: Népnevelés Biharban. Új Szántás, 1947. 715-716. 140 Viharsarok Népe 1953. okt. 24. 141 Békés megyei Népújság 1960. jan. 9. 194

Next

/
Oldalképek
Tartalom