Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
Bár a természettudományos világkép általánosabbá lett, a reális ismeretek nagymértékben elterjedtek, a vallásos szemlélet háttérbe szorult, mégis jelentős tényező maradt járásunk népe életében. A végbement gazdasági és társadalmi változások hatására és nem utolsó sorban a sok oldalról kapott művelődési ráhatások következtében a vallásos érzés és élet is tovább realizálódott és a külsőségektől eltávolodott. A vallásosság tekintetében éles szakadás támadt az öregek és fiatalok között. Amazok ragaszkodnak hozzá, emezek elvetik, vagy ha nem is vetik el a maguk felvilágosultabb módján értelmezik és élik. A tudatos vallásosság általánosságban mindjobban háttérbe szorul. EllentmonH ennek az állításnak a szekták terjeszkedése, illetőleg a református liberalizmussal meg nem elégedő, szigorúbb vallásosságot kívánó és biztosító felekezetek erősödése. Ez utóbbiak közé tartozik a baptista felekezet, amely Biharugrán 1951-ben épített új, modern templomot, 1963-ban pedig Sarkadkeresztúron. A szekták közül nyilvánosan egy sem terjed, hanem a heted napot váró adventista gyülekezeteken belül tömörülnek. Az adventistákat hívőknek, s minthogy a szombatot ünneplik, szombatosoknak is nevezik. Érdekes jelenség, hogy a szombatos dolgozókat magánalkalmazottakként általánosan nagyon keresik, szívesen alkalmazzák, mert vallási elveikből kiindulva rendkívül szorgalmasak, lelkiismeretes munkavégzők. A vallásossághoz hasonló módon színtelenedik el az itteni, különben is szegényes hiedelemvilág. A szokások is átalakulnak. Némelyeket felelevenítették és az öntevékeny művészeti élet részévé tették, mint például Méhkeréken a régi román házassági szokások egyikét, a lányszöktetést. A lányszöktetés szokása a sanyarú múltban dívott, amikor a lakosságot megosztották a vagyoni különbségek és sokan nem lehettek azé, akit szerettek. Egy másik, ugyancsak gazdasági oka is volt a lányszöktetés szokásának, nem kellett költséges lakodalmat rendezni. Most ezt a szertefoszlott szokást a kultúrcsoport elevenítette föl és játsza a kultúrotthon színpadán. 1'' 2 Geszten is sor került egy korábban következetesen megtartott szokás felelevenítésére. 1955 őszén, hosszú szünetelés után, újra megrendezték a szüreti mulatságot. A kultúrotthont szőlővel, almával és egyéb gyümölccsel díszítették fel és a csőszöknek, szőlőőrző lányoknak öltözött lányok hajnalig táncoltak, felelevenítve mulatság közben több hagyományos részletet. Biharugrán a zángózás megérte a felszabadulást, az új élet kialakulását. A termelőszövetkezeti mozgalom kezdeti szakaszában aktuális célok érdekében fel is használták. 1" De nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mint általában a rigmus (csasztuska) mozgalom sem. Ahhoz, hogy a rigmusozás aktív, politikai közvéleményt formáló tényező lehetett volna, a meglevőnél sokkal erősebb, szorosabb közösségi életre lett volna szűkség. A zángó is - ugyanolyan okok következtében - már kihalófélben volt és kizárólag erkölcsi vonatkozásai voltak. Amint az eddigiekből is láthattuk, az új kultúra megteremtése, általánosítása terén igen nagy feladat hárult a községi kultúrotthonokra. Azonban ezek minden v igyekezetük ellenére sem tudtak minden esetben és minden helyen azzá válni, aminek szánták őket. Sok objektív ok mellett néhány szubjektív tényező is éreztette a hatását ezen a téren. A szubjektív tényezők közé kell soroznunk azokat az érzelmi, sokszor hiúsági okokat, amelyek a régi, időközben az esetek többségében lezüllött olvasóköröket, üzemi kezelésbe kívánta venni, és bennük létre akarta hozni a szövetkezetek saját kultúrotthonait. Ez a tendencia felaprózáshoz vezetett, megszüntette a valamelyest egységessé vált kultúréletet. De a termelőszövetkezeti kultúrotthonok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket és 1960-ban a járás kulturális vezetői a termelőszövetkezeti klubok létesítését kezdték szorgalmazni. A klubokat a volt üzemi kultúrotthonokban, előzőleg olvasókörökben, rendezték be. Legtöbbjük igen kedvezőtlen körülmények között kezdte meg működését. A kezdeti figyelem is hamar ellanyhult irányukban és járásunk szövetkezetei az alábbi feltételek mellett 142 Méhkeréki leányszöktetés - színpadon. Uo. 1960. jan. 12. 143 Viharsarok Népe 1955. okt. 12. 144 Kálmán Béla: A zángó Biharugrán. Ethn. LXV. évf. (1954) 540. 13* 195
