Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

talában rossz volt. Különösen jelentős volt juhászatuk, 1960 őszén 1740 darab juhuk volt, azonban többet is tartottak volna, de minthogy nem lehetett anyajuhokat vásárolniuk, csak a szaporulattal tudták növelni az állományt.'" A Balcescu Termelőszövetkezet rossz körülményei ellenére is fokozatosan fejlődött és 1963-ban egész sereg méhkeréki problémát oldott meg. Ezek közül a problémák közül leglényegesebb volt az előzőekben igen nagyméretű idegenben való mezőgazdasági munkavállalás felszámolása. A termelőszövetkezeti mozgalom szervezésében legnagyobb eredménnyel a jövő képének reális megrajzolása járt. A dél-bihari síkság falvainak parasztsága reálisan számítani kezdett és számításai alapján meggyőződött a termelőszövetkezet hasznáról, a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeiről. Ez a meggyőződés léptette be 1958-59ben a tagok zömét a szövetkezetekbe. így volt ez a kötegyáni Kossuth Termelőszövetkezet esetében is, ahol 1958 nyarán a termelőszövetkezeti szervezés egyik legfontosabb módszere az volt, hogy a belépni szándékozóknak megmutatták azt a fejlődést, amin a szövetkezet 1951-től, alakulása óta átment és megismertették velük azokat a terveket, amelyeknek alapján két év alatt, tehát 1960-ra a kötegyáni Kossuth Termelőszövetkezet virágzó gazdasággá fejlődött.

4

8 Elmondták az érdeklődők a belépni szándékozóknak, hogy 1951 őszén 14-en kezdték 208 holdon a közös gazdálkodást. Ma pedig, 1958-ban, átvészelve az ellenforradalmat, 74-en vannak a szövetkezetben. Van teherautójuk, darálójuk, asztalos- és cipészműhelyük, gyümölcsösük, kertészetük, méhészetük, rizstelepük és halastavuk. Szemmelláthatóan gyarapodik a szövetkezet és nemcsak a „közös", hanem a tagok is gazdagodnak. Vonzó, hogy a szövetkezetben havonta 10 forint előleget adnak munkaegységenként. Annak idején, amikor alakultak, a termelőszövetkezeti szervezést a fiatal Kelemen Mihály vette kezébe, ő lett az elnök is, pedig csak akkor jött haza a katonaságtól. Elmondták aztán a belépni szándékozóknak, hogy a jövőben úgy akarnak eleget tenni a sokféle követelménynek, és akarják az egyre növekvő igényeket kielégíteni, hogy kiterjedt állattenyésztésbe fognak. Ez különösen tetszet az állattenyésztésben mindig kitűnt kötegyániaknak. Tervbevették, hogy fajtiszta jószágokat fognak nevelni. Tervbevették a nagyüzemi hizlalást s ahogy akkor mondták, „szalagszerűen fognak majd hizlalni". Alapnak, indulásnak be is szereztek 10 darab fehér anyakocát. Különben amikor minderről szó volt, a kötegyáni Kossuth Termelőszövetkezetnek mindössze 8 lova, 417 juha, 260 pulykája és 37 szarvasmarhája volt/'

9 A termelőszövetkezeti szervezőmunkának két nagy alkalma volt, az egyik volt a belépés, amit általánosan „aláírásnak" is neveztek. A termelőszövetkezeteket szervező agitációs munka általában nem állt meg ennél a mozzanatnál. Jó ideig még, hosszasan kellett foglalkozni a már belépett, aláírt, de különben tájékozatlan tagokkal. Különösen a nagyobb termelőszövetkezetekben, mint például a sarkadi Leninben, vagy a zsadányi Petőfiben, az újonnan belépők tájékoztatására, ügyes-bajos dolgainak intézésére kértek fel egy régebbi, a termelőszövetkezet ügyeiben jártas tagot. A termelőszövetkezeti szervezőmunka másik kiemelkedő eseménye az volt, amikor egyegy község termelőszövetkezeti községgé lett, azaz a dolgozó parasztság legalább 75"o-a a nagyüzemi mezőgazdaság útjára lépett. Ezt a nagy pillanatot a dél-bihari síkság falvaiban mindenütt illően megünnepelték. A termelőszövetkezetek megvendégelték az újonnan belépőket, akiknek a belépésével a község termelőszövetkezeti községgé vált. Ezeken a társasvacsorákon minden termelőszövetkezetben megjelent egy, vagy esetleg több járási vagy megyei vezető is. Rövid beszédben méltatták a nagy eseményt, ismertették az illető termelőszövetkezet munkáját és a tagságot további eredményes munkára buzdították. A sajtó pedig esetenként megemlékezett erről a nagy eseményről, mint például 1960. január 13-án Sarkad és Kötegyán esetében is.

5

0 47 A méhkeréki Balcescu Tsz. Békés megyei Népújság 1960. okt. 29. 48 Pallag J. Róbert: Két év múlva virágzó gazdaság lesz a kötegyáni Kossuth Tsz. Békés megyei Népújság 1958. júl. 23. 49 Uo. 50 Tsz-község lett Sarkad és Kötegyán. Békés megyei Népújság 1960. jan. 13. 11 Bihari Múzeum évkönyve 161