Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
A termelőszövetkezeti életformának egy lényegtelen, de azért sokat eláruló részlete volt a termelőszövetkezet névadása. Ennek a látszólag jelentéktelen ügynek sok esetben igen nagy visszhangja támadt a szüvetkezetekben és esetenként a választott név sokat elárult az egész szövetkezet életéből, munkájából. Sok alakuló közgyűlésen szóvátették a tagok, mintegy követelő formában, hogy a termelőszövetkezetnek pedig ők maguk kívánnak nevet adni. A névadások zöméből megállapíthattuk, hogy általában húzódoztak a politikai jellegű nevektől és inkább a mezőgazdasággal, vagy az egyes munkafolyamatokkal kapcsolatba hozható nevekhez ragaszkodtak, mint például Új Barázda, Aranykalász, Búzakalász. Nagy népszerűsége volt a jelszószerű termelőszövetkezeti neveknek is, mint például Előre, Új Élet stb. Nagyon nagy pártja volt a termelőszövetkezetekben a helységgel kapcsolatos történelmi nagyságoknak, íróknak, művészeknek. így adtak nevet Bocskairól, Petőfiről, Dózsáról, Kossuthról stb. A mozgalmi életből vett nevek csak a legkimagaslób egyéniségekre vonatkoztak, mint például Lenin, Rákosi. Külön érdekessége területünk termelőszövetkezeti névadásának a mezőgyáni Magyar-Bolgár Barátság Termelőszövetkezet és a méhkeréki Balcescu Termelőszövetkezet neve. Ez utóbbi névadásnál minden bizonnyal központi sugalmazásra döntöttek és azzal indokolták a névválasztást, hogy Méhkerék, ez a román lakosságú falu ezzel a névadással emlékezzék meg a magyar-román kapcsolatok nagy alakjáról, hirdetve ezzel is a két nép egymásrautaltságát, barátságát. A termelőszövetkezetek elnevezése sok esetben élénk vitát váltott ki. A termelőszövetkezetek tagsága ezen a téren önálló akart lenni; a sugalmazást, irányítást nehezen tűrte el. Igen lényeges szempont volt a belépésnél, hogy melyik szövetkezetbe lépjenek be, a Petőfibe-e, vagy a Vörös Csillagba; a Kossuthba-e, vagy a Rákócziba? A szövetkezet neve jelképes erejénél fogva elkötelező jellegűnek hatott a tagságra, ezért húzódoztak a politikai tartalmú nevektől. Természetesen a névadásnak is volt osztálytartalma. A középparasztok legtöbb esetben „semleges" nevet választottak, míg az egykori cselédek, vagy szegényparasztok nyíltan vállaltak határozott politikai programot is jelentő nevet: Lenin, Rákosi, Magyar-Bolgár Barátság Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetek szervezeti életében igen nagy jelentőségű esemény a zárszámadó közgyűlés. Ezt a nagy eseményt rendszeresen hetekig tartó felkészülés előzte meg. Ennek során leltározó bizottságok alakultak és sorra értékelték a termelőszövetkezet ingó és ingatalan vagyonát, a termelőszövetkezet irodái leltárokat és zárlatokat készítettek, a pénztár pedig igyekezett minden kötelezettségét kifizetni, hogy azután a különböző adatok összesítésével kiszámíthassák a munkaegység értékét. A zárszámadó közgyűléseket igen különböző időszakokban szokták a termelőszövetkezetek megtartani. Többségük általában későn, sokszor a naptári év lejártával tartotta csak meg. Nem így a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet, ahol 1958-ban is, november 14-én meg megtartották a zárszámadó közgyűlést. Nevezetes zárszámadó közgyűlése volt ez ennek a híres, jól gazdálkodó, termelőszövetkezetnek, mert az 1957/1958. gazdasági évben pótolták az ellenforradalom alatt keletkezett 380 000 Ft-os vagyonhiányukat. A munkaegység mégis 38 Ft 53 filér volt. Ebből az összegből csak 21 forintot kapnak a tagok munkaegységenként pénzben, a hiányzó részt természetbeniekkel, terményekkel fizették ki. A zárszámadó közgyűléseken mindig kialakult a tagság bizonyos ranglistája is a munkaegység-teljesítés szerint. Ebben az esetben a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet legtöbbet teljesített tagja, a 67 éves Vadi Ferenc, sőregondozó volt. Egész jövedelme a háztáji hozama nélkül 31 325 Ft volt. 5 1 Egyes zárszámadó közgyűlések külön is kiemelkednek, mint például ugyanennek, a sarkadi Lenin Termelőszövetkezetnek az 1960. január 30-án tartott zárszámadó közgyűlése, amelyen megünnepelték a termelőszövetkezet fennállásának 15 éves évfordulóját is. Forgács István elnök megemlékezett a termelőszövetkezet történetéről, elmondta, hogy a szövetkezet területe 4000 hold fölé emelkedett és hogy 1959-ben is 7,5 millió forintot termeltek. A munkaegység összege 41 Ft 50 fillérre nőtt. Visszatekintve az elmúlt gazdasági évre, ismertette a fizetett szabadságolás rendszerét. A 51 Zárszámadás a sarkadi Lenin Tsz-ben. Békés megyei Népújság 1958. nov. 15. 162
