Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

Természetesen a termelőszövetkezeti tag után való öröklés esetében is meg kellett fizetni az örökösödési illetékeket, mert a föld tulajdonjogát az örökös ebben az esetben is megszerezte. A termelőszövetkezeti tagságot meg is lehetett szüntetni. A termelőszövetkezet vezetőségének javaslata alapján a közgyűlés ki is zárhatott tagokat a termelőszövetkezetből. A közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozhatta meg kizárási határozatát, abban az esetben, ha a tag az állam és a társadalmi rend ellen olyan súlyosan vétett, hogy három évet meghaladó szabadságvesztésre ítélték jogerősen; ha a termelőszövetkezeti munkafegyelmet ismételten és súlyosan megsértette ; ha a termelőszövetkezetnek szándékosan vagy gondatlanságból jelentős anyagi kárt okozott; ha többszöri figyelmeztetés ellenére is a megengedettnél nagyobb háztáji gazdálkodást folytatott; ha a termelőszövetkezet vezetőségének engedélye nélkül más munkát vállalt és azt többszöri felhívás ellenére sem hagyta abba. A kizárásnak több következménye is volt. A kizárt taggal nem a kizáráskor, hanem az év végén kellett elszámolni. Külön kellett dönteni arról, hogy a jutalomból is kizárják-e vagy sem. A kizárt tagnak kiadták a földjét is, azonban a kiadás időpontját a közgyűlés határozta meg, de semmi esetre sem korábban, mint a belépéstől számított három év után. A kizárt tagnak a termelőszövetkezet, amíg a földjét ki nem adta, haszonbért fizetett. A kizárt tagtól a háztáji földet megvonták. A termelőszövetkezeti tag széleskörű szövetkezeti joggal rendelkezett. Mindenekelőtt, minden olyan ügy kivételével, amelyben sajátmaga érdekelt volt, a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezett. Mindenféle termelőszövetkezeti tisztségre választható volt. A termelőszövetkezet biztosította a termelőszövetkezeti tagnak a munkához való jogát. A tag kérhette, hogy neki inkább megfelelő munkakörben dolgoztassák, oda osszák be. Egészségi viszonyaira való tekintettel könnyebb munkára is kérhette magát. A vezetőségnek kötelessége volt a tagok ilyen irányú kérelmeit a lehetőség határain belül teljesíteni. A termelőszövetkezeti élet alapja a tagok közös munkája volt. A közös munkában való részvétel alapján részesedett a tag a közös jövedelemből. Köteles volt a rábízott munkát időben, legjobb tudása szerint elvégezni. Kötelessége volt a vezetőség által megállapított munkarendet betartani. Kötelessége volt bizonyos számú, az alapszabályban meghatározott kötelező munkaegységszámot teljesíteni. Ez a férfiaknál évi 120, a nőknél pedig 80 munkaegység volt. A munkaegységek meghatározására külön munkaegység-összeállítás, illetőleg munkaegységkönyv készült, amelyben minden mezőgazdasági munkát a különböző talajféleségek szerint való nehézségi fok szerint, munkaegység-elszámolásba soroltak. A munkaegységre indokolt esetben a termelőszövetkezetek előleget fizethettek. A termelőszövetkezeti tagokat társadalombiztosításban részesítették. Ennek keretében betegellátásban (orvosi kezelésben, szakorvosi ellátásban, 15%-os térítés melletti gyógyszerellátásban, kórházi ápolásban), anyasági segélyben (amennyiben a szülő nő termelőszövetkezeti tag volt), csecsemőkelengyében, családi pótlékban, balesetbiztosításban (amennyiben a baleset üzemi, munkavégzés közben történt), kártalanítási segélyben, baleseti járadékban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült. A termelőszövetkezeti tagság nyugdíjban is részesült, éspedig a férfiak a 65, a nők pedig a 60 életévük betöltése után 315,- Ft törzsnyugdíjban részesültek. Ehhez 1957. január 1. után minden nyugdíjévvel 1% pótlék járt. Rokkantsági nyugdíjban is részesülhettek a termelőszövetkezet tagjai, a rokkantság mérvétől függően. Öregségi járadékot a férfiak 70, a nők 65 év után kaptak, ha földjüket annak idején mezőgazdasági felszerelésükkel és állataikkal együtt beadták a termelőszövetkezetbe; ha külön nyugdíjra nem voltak jogosultak; ha az öregségi járadék kapását megelőző három évben földmüveléssel foglalkoztak, illetőleg mezőgazdasági jellegű ipari tevékenységet folytattak. Munkaképtelenségi járadékra is jogosult volt a termelőszövetkezeti tag, aki 100%-os munkaképtelen volt. A termelőszövetkezet családtagjainak is ugyanezek a társadalombiztosítási szolgáltatások jártak, a társadalombiztosítási szabályok idevonatkozó rendelkezései szerint. 144