Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

Rendkívüli kilépés is volt. Ezt akkor kérhette a termelőszövetkezeti tag, ha valamilyen elfogadható családi vagy társadalmi oka (házasságkötés más helyen, tanácsi vagy pártmegbízás stb.) volt rá. Efajta kilépési kérelmeket a termelőszövetkezeti közgyűlés az év bármelyik időpontjában elfogadhatott. Rendkívüli kilépéskor a földkiadás esetében azt a körülményt kellett mérlegelni, hogy a kilépő a következőkben az esetlegesen visszakapott földjét meg tudja-e művelni, vagy sem. Ha például úgynevezett „kiemelés" történt a taggal, azaz tanácsi vagy pártmegbízást, munkakört kapott, a földjét nem kellett kiadni, mert annak megművelését, karbantartását különben sem tudta volna elvégezni. Ilyen esetekben a föld továbbra is a termelőszövetkezet tulajdonában maradt, azonban nem bevitt formában, hanem bérleti viszony alapján. Azaz, a volt tag nem földjáradékot, hanem haszonbért kapott érte. Ilyen módon a rendkívüli kilépéssel a termelőszövetkezet kötelékéből távozott tag továbbra is kapcsolatban maradt a termelőszövetkezettel. Az átlépés - mert az is lehetséges volt - voltaképpen azonos volt a rendkívüli kilépéssel. A más termelőszövetkezetből való átlépés esetében a bevitt föld sorsa volt az érdekes. Amennyiben lehetséges volt, az átlépő bevitt földjét át kellett adni a másik termelőszövetkezetnek, amelybe a tag belépett. Ha ez lehetetlen volt, akkor az átlépő továbbra is kapta a földjáradékot attól a termelőszövetkezettől, amelyikbe eredetileg belépett és amelyikbe a földjét annak idején beadta. A föld átadási lehetetlensége esetén az eredeti termelőszövetkezet közös használatában maradt és a tag az új szövetkezetbe föld nélkül lépett be. Alapos indok esetén lehetséges volt a tagság időszakos szüneteltetésére is. (Például katonai szolgálat, hosszabb külföldi út stb.) Ilyen esetben a tagot mentesítették a termelőszövetkezeti kötelezettségek teljesítése alól. Az időszakos szüneteltetés okának megszűnte után 15 napon belül azonban jelentkeznie kellett a termelőszövetkezeti tagnak a vezetőségnél és be kellett jelentenie munkába állását. Ha ezt elmulasztotta, önként kilépőnek minősítették. A termelőszövetkezeti tagság halál esetén is megszűnt. Az elhalálozott termelőszövetkezeti tag jogai a törvényes örökösre vagy örökösökre szálltak. Érdekesen alakult az örökösödés kérdése termelőszövetkezeti jogviszony esetén. A termelőszövetkezeti tag halála esetén a termelőszövetkezet közös használatába adott föld ugyanúgy örökölhető volt, mint más vagyontárgy. Ebben az esetben is az érvényben levő öröklési jog volt az irányadó, azonban figyelembe kellett venni a termelőszövetkezet és az örökösök érdekeit. Ugyanis, ha az örökös ugyanannak a termelőszövetkezetnek volt a tagja, amelyikhez az elhalálozott tag tartozott, amelyikbe annak idején földjét beadta, az örökséget úgy kellett tekinteni, mintha az örökös vitte volna be a termelőszövetkezetbe. Vagyis az örökös ugyanabba a jogi helyzetbe került, amelyben az örökhagyó volt. Ellenben, ha az örökös nem annak a termelőszövetkezetnek tagja volt, amelyhez az örökhagyó tartozott, akkor a földörökséget annak a termelőszövetkezetnek kellett adni, amelyikhez az örökös tartozott. Ha a föld átadása nem volt lehetséges, akkor a föld az eredeti termelőszövetkezetben maradt és az örökös földjáradékot kapott utána. Olyan esetekben, amikor az örökös egyéni gazdálkodást folytatott, kérésére az örökölt földet a rendkívüli kilépés szabályai szerint ki kellett adnia a termelőszövetkezetnek. Ebben az esetben nagyon fontos volt a kérés megtétele, mert ha az örökös nem kérte az öröklött föld kiadását, az továbbra is a termelőszövetkezetben maradt és érte a termelőszövetkezet az örökösnek haszonbért fizetett. Másképpen jártak el olyan esetekben, amikor az örökös nem mezőgazdasági munkával foglalkozó volt. Minthogy az örökös nem tudta megművelni a földet, ezért az a termelőszövetkezet kezelésében maradt, mégpedig haszonbérlet formájában. Az örkös és a termelőszövetkezet ilyen esetekben határidő nélküli haszonbérleti szerződést kötött. A termelőszövetkezeten belül érvényesült a túlélő házastárs haszonélvezeti joga is. Ha a haszonélvezetre jogosult személy termelőszövetkezeti tag volt, akkor földjáradék, ha pedig nem volt termelőszövetkezeti tag, akkor haszonbér illette meg. Ha a földet nem örökölte senki, vagy az örökösök a hagyatékot visszautasították, akkor azt az állam örökölte és a termelőszövetkezet ingyenes, végleges használatában maradt. 143