Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

megtagadtak." 1 6 A termelőszövetkezetek kialakulásával ez a helyzet alapjában vál­tozott meg. Nem a föld szabta meg tovább a paraszti élet törvényeit, mert a föld magántulajdona megszűnt. Nem volt tovább miért agyondolgoznia magát a paraszt­nak, nem volt miért gürcölnie, hízelegnie, gyűlölködnie, és megtagadni családtagjait. A jelenlegi paraszttársadalomban még nem alakult ki teljes egészében az az új ér­tékmérő, amely a földbirtokot, a földvagyont helyettesítené. Tóth Benedek a munkát jelöli meg ilyen értékmérőnek, és azt mondja, hogy a munka mint értékmérő, szívósan tör utat magának a mai paraszti életben. Egy dolog biztos, az, hogy a paraszti társa­dalom, a falu nagyon nagy változáson megy át napjainkban. Ennek a hatalmas vál­tozásnak számtalan jelét láthatjuk, tapasztalhatjuk, de magát a változást mérni, meg­fogni ma még elég nehéz dolog, mert ez a változás végsősoron az új közösségi em­ber kiformálódásában mutatkozik meg. Ez a viszony, bár ember és emberként, sőt szövetkezet és szövetkezetként, s mi több, falu és faluként is más és más, mégis sok általános, mindenütt érvényes vonással, jelenséggel is rendelkezik. Ilyen fontos, álta­lánosnak vehető és legjelentősebb változás a dolgozó parasztságnak a földhöz való viszonyban bekövetkezett változása. Még ma sem mondhatjuk el, hogy ez a változás mindenütt, minden termelőszövet­kezetben, minden termelőszövetkezeti tagnál már végbement, tudatosult. Hát még mennyire nem ment át a köztudatba és az egyéni tudatba annak idején, a termelőszö­vetkezeti mozgalom kibontakozásakor ! Nem csoda, ha a termelőszövetkezeti mozga­lom kibontakozása nem ment könnyen. Területünkön is sok nehézséggel találták a szervezők magukat szemben. Furcsa ellentmondásként a volt uradalmi cselédség, az újgazdák húzódtak leginkább a szövetkezetbe lépéstől, annak ellenére, hogy Sar­kadon ők alakították meg az országos például emlegetett, első termelőszövetkeze­tet. 1 , Minden községünkben megindult ugyan a szervezkedés, és Biharugra kivéte­lével mindenütt alakult is termelőszövetkezeti csoport, sőt szövetkezet is, de álta­lában kis területtel és csupán abból a néhány emberből, akik különben is mindenben résztvettek, a felszabadulás óta a falusi közélet erjesztői voltak. Az első szövetkezeti tagoknak a falusi közvélemény azt is felhánytorgatta, hogy nyugtalanok, hogy min­den lében-kanál-emberek, akiknek semmi se jó. Mint tudjuk, háromféle mezőgazdasági termelőszövetkezet volt. Az első típusú szövetkezés neve termelőszövetkezeti csoport (TSZCS) volt. Ez csak a legfontosabb talajmunkák együttes elvégzését tette lehetővé, közös táblában és vetésforgóban. A második típus, amelyből területünkön egyetlen egy sem alakult ki, de országosan is a legkevesebb létesült, az egyénileg betakarított termékek átlagelosztását és az esetleges üzemágak, vagy az egész növénytermesztés közös szövetkezeti üzemban való megszervezését biztosította. Ennek a szövetkezeti formának volt egy változata, az úgynevezett szakcsoport, amelynek keretében egy bizonyos termelési ágra szövet­keztek. A harmadik típus, a voltaképpeni termelőszövetkezet, a minden tekintetben közös gazdálkodást jelentette, a föld, a mezőgazdasági felszerelés, állatállomány igény­bevételével, központi irányítással, munkaegységekben való elszámolással, illetőleg jö­vedelemelosztással. 1 8 Az első típus, a termelőszövetkezeti csoport elég népszerű volt. A harmadik típus választásánál sok esetben megmutatkozott a paraszttársadalom előzetes differenciáltsága, és a parasztság általános földéhsége. A régi birtokos pa­rasztok azért is húzódoztak a szövetkezettől, mert a \solt földnélküliek nagyrésze ro­konszenvezett vele. A termelőszövetkezetek egy bizonyos mintaszabály alapján szerveződtek és fej­tették ki tevékenységüket. 1 9 Azonban ez a mintaszabály csak keret volt a termelőszö­16 Uo. 17 Kesztyűs i. m. 18 Erdei i. m. 230-232. 19 Egyetlen mintaalapszabály-kiadványt ismerünk: A termelőszövetkezeti csoport minta­alapszabálya. Kiadta a Termelőszövetkezeti Tanács Titkársága. Bp. 1955. A mintaalap­szabályt a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Termelőszövetkezeti Tanács és a földművelésügyi miniszter előterjesztésére 1068 1955. (VII. 28.) számú határozatával hagyták jóvá és erősítették meg. 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom