Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
megtagadtak." 1 6 A termelőszövetkezetek kialakulásával ez a helyzet alapjában változott meg. Nem a föld szabta meg tovább a paraszti élet törvényeit, mert a föld magántulajdona megszűnt. Nem volt tovább miért agyondolgoznia magát a parasztnak, nem volt miért gürcölnie, hízelegnie, gyűlölködnie, és megtagadni családtagjait. A jelenlegi paraszttársadalomban még nem alakult ki teljes egészében az az új értékmérő, amely a földbirtokot, a földvagyont helyettesítené. Tóth Benedek a munkát jelöli meg ilyen értékmérőnek, és azt mondja, hogy a munka mint értékmérő, szívósan tör utat magának a mai paraszti életben. Egy dolog biztos, az, hogy a paraszti társadalom, a falu nagyon nagy változáson megy át napjainkban. Ennek a hatalmas változásnak számtalan jelét láthatjuk, tapasztalhatjuk, de magát a változást mérni, megfogni ma még elég nehéz dolog, mert ez a változás végsősoron az új közösségi ember kiformálódásában mutatkozik meg. Ez a viszony, bár ember és emberként, sőt szövetkezet és szövetkezetként, s mi több, falu és faluként is más és más, mégis sok általános, mindenütt érvényes vonással, jelenséggel is rendelkezik. Ilyen fontos, általánosnak vehető és legjelentősebb változás a dolgozó parasztságnak a földhöz való viszonyban bekövetkezett változása. Még ma sem mondhatjuk el, hogy ez a változás mindenütt, minden termelőszövetkezetben, minden termelőszövetkezeti tagnál már végbement, tudatosult. Hát még mennyire nem ment át a köztudatba és az egyéni tudatba annak idején, a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásakor ! Nem csoda, ha a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása nem ment könnyen. Területünkön is sok nehézséggel találták a szervezők magukat szemben. Furcsa ellentmondásként a volt uradalmi cselédség, az újgazdák húzódtak leginkább a szövetkezetbe lépéstől, annak ellenére, hogy Sarkadon ők alakították meg az országos például emlegetett, első termelőszövetkezetet. 1 , Minden községünkben megindult ugyan a szervezkedés, és Biharugra kivételével mindenütt alakult is termelőszövetkezeti csoport, sőt szövetkezet is, de általában kis területtel és csupán abból a néhány emberből, akik különben is mindenben résztvettek, a felszabadulás óta a falusi közélet erjesztői voltak. Az első szövetkezeti tagoknak a falusi közvélemény azt is felhánytorgatta, hogy nyugtalanok, hogy minden lében-kanál-emberek, akiknek semmi se jó. Mint tudjuk, háromféle mezőgazdasági termelőszövetkezet volt. Az első típusú szövetkezés neve termelőszövetkezeti csoport (TSZCS) volt. Ez csak a legfontosabb talajmunkák együttes elvégzését tette lehetővé, közös táblában és vetésforgóban. A második típus, amelyből területünkön egyetlen egy sem alakult ki, de országosan is a legkevesebb létesült, az egyénileg betakarított termékek átlagelosztását és az esetleges üzemágak, vagy az egész növénytermesztés közös szövetkezeti üzemban való megszervezését biztosította. Ennek a szövetkezeti formának volt egy változata, az úgynevezett szakcsoport, amelynek keretében egy bizonyos termelési ágra szövetkeztek. A harmadik típus, a voltaképpeni termelőszövetkezet, a minden tekintetben közös gazdálkodást jelentette, a föld, a mezőgazdasági felszerelés, állatállomány igénybevételével, központi irányítással, munkaegységekben való elszámolással, illetőleg jövedelemelosztással. 1 8 Az első típus, a termelőszövetkezeti csoport elég népszerű volt. A harmadik típus választásánál sok esetben megmutatkozott a paraszttársadalom előzetes differenciáltsága, és a parasztság általános földéhsége. A régi birtokos parasztok azért is húzódoztak a szövetkezettől, mert a \solt földnélküliek nagyrésze rokonszenvezett vele. A termelőszövetkezetek egy bizonyos mintaszabály alapján szerveződtek és fejtették ki tevékenységüket. 1 9 Azonban ez a mintaszabály csak keret volt a termelőszö16 Uo. 17 Kesztyűs i. m. 18 Erdei i. m. 230-232. 19 Egyetlen mintaalapszabály-kiadványt ismerünk: A termelőszövetkezeti csoport mintaalapszabálya. Kiadta a Termelőszövetkezeti Tanács Titkársága. Bp. 1955. A mintaalapszabályt a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Termelőszövetkezeti Tanács és a földművelésügyi miniszter előterjesztésére 1068 1955. (VII. 28.) számú határozatával hagyták jóvá és erősítették meg. 140
