Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

vári székesegyház, amelynek esetében azonban a szomszédos váradi püspökség és a tárgyalt időszakban néhány francia származásúnak vélt püspök személyén keresztül feltételezhető a premontreiek első magyarországi prépostságával. Váradhegyfokkal való kapcsolat. Erre a kapcsolatra utal a gyulafehérvári székesegyház és az ócsai premontrei prépostsági templom között mutatkozó szerkezeti és formai egyezés, hasonlóság/'

0 A fentiek alapján a herpályi templom építésével kapcsolatban elsősorban a bencések és a premontreiek jöhetnek számításba. Herpály területe a középkorban a váradi egyházmegyéhez tartozott. A bencések az egyházmegyében több olyan kolostort említenek, amelynek ma már látható nyoma nincs, pontos helyét sem ismerik már. Még többi ilyen apátságot és prépostságot említenek az egyházmegyében más munkák, amelyeket egyik rendhez sem tudtak kötni/'

7 A herpályi Csonkatorony mellett feltárt templom maradványait 19741975-ben sikerült lényegében annyira kiegészíteni, hogy azok most már egyértelműen utalnak az egykor jelentős templom műrészleteire és méreteire. E munkával Hajdú-Bihar megye egy eddig ilyen formában nem ismert, új részletekkel bővített műemlékkel gazdagodott. A magányos toronyként ismert műemlék ma már egy háromhajós, nyugati toronypáros, feltehetően a XII-XIII. század fordulóján épült kolostortemplom legjobban megmaradt részletévé vált. <*ó Elitz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. (Budapest, 1958) - Gereuich i. m. 64-74. '7 Baűcs Lajos: A római katnolikus egyház története Magyarországban. (Budapest 1890) II 2. 147-399. vf. - A közös tanulmány I—II. fejezete Mody György, a III-IV. fejezete Kozák Károly fogalmazása. ^ 101