T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - Temetők

során, majd a gyárak építkezéseinél kerültek itt elő régészeti leltek. A sírok anyaga nem ásatás, csak begyűjtés révén került a bencés gyűjteménybe, majd innen a Xántus János Múzeumba, így azok összetartozása valamint az egyes leletegyüttesek teljessége nagyon is bizonytalan. A tárgyak nagy része az idők folyamán eltűnt, vagy megsemmisült, ezekről csak Méry E. leltárszerű felsorolása alapján van tudomásunk (67). 1890-ig a területen egy szarkofág, két falazott és három kőlapokból összeállított sír, 82 hamvasztásos és 26 egyszerű földbe temetkezés került elő. A hamvasztásos sírok között a szórthamvas temetkezések voltak a gyakoribbak - ovális, teknő alakú átégett sírhelyek - de előfordult agyag- illetve üvegurnás sír is. A csontvázas sírok a hamvasztásosoknál mélyebbről, a homokrétegből kerültek elő. Szuperpozíciót egyetlen esetben említ Méry, a 26-os csontvázas sír fölött került elő a 68-as hamvasztásos. A sírokból előkerült, beazonosítható anyag alapján igyekeztünk a temetőt értékelni (68). A megmaradt anyag legnagyobb része kerámia, a sigillaták közül említést érdemel egy Knorr 78 típusú csésze (69), La Graufesenque-i gyártmány, a Flavius-korban készült. Lezouxi készítmény egy Apolinaris bélyegű (70), Drag 27-es csésze a 23-as és egy Pacatus köréhez köthető Drag 37-es tál a 33-as hamvasztásos sírból (71). A két edény gyárátási ideje 120-170 köté tehető. Az egyéb importkerámia között előforduló szürke északitáliai csészék használata az I.század végén és a II. század első felében általános (72). A II. század első felében készült egy Drexel féle I. csoporthoz sorolható raetiai pohár és a 82. hamvasztásos sír patkós díszű, zöldmázas, kétfülű korsója (73). Az egyéb kerámia anyag és az üvegek általánosságban jellemzők az I-II. századra. A bronztárgyak közül kiemelkedően szép darabok az emailos állatfibulák a 11. és 25. hamvasztásos sírokból, analógiák szeint szintén a II. századra jellemző típusok (74). Az éremanyag - eltekintve a valószínűleg csak terminus post quemként értékelhető egyetlen Augustus éremtől és egy kőlapos sírból származó Gallienus bronztól - Claudistól Antoninus Piusig terjed. Az érmek száma Traianus-Hadrianus korában jelentősen megnő. 33