Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
1. Történeti visszapillantás
1. TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS A kutatás és feldolgozás szükségessége. Tudom, közhellyé degradálódott a mondás, mely szerint a múlt feltárása jelenünk megalapozását s magasabb szintre emelhető jövőnk zálogát adja, ám az, aki elmerül a közeli vagy távolabbi események fürkészésében, nemcsak tudomásul veszi ennek a közhelynek szorítását, de teljes mértékben átérzi velős igazságtartalmát is. Öncékian kutatni bármit csak azért, hogy alanyi jogon valaki alámerüljön az eleddig ismeretlen felfedezésének örömében, lehet ugyan individuális ambíció, és ebből fakadóan egyfajta személyes elégtétel forrása, de az igazából értékelhető, a pragmatikusság szintjén is hasznosítható történelmi hátrakacsintás csupán akkor válik közösséggazdagító értékké, ha általános vagy résztanulságai beépülhetnek a jövőt formáló mindenkori ma elméleti és gyakorlati tárházába. Ilyen összefüggésben a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat mintegy három évtizedet átívelő tevékenységének számbavétele, kultúrkuriozitásán túl akkor éri, érheti el csupán célját, ha eseménytörténetének bemutatása, erényeinek és bukdácsolásainak kritikus elemzése okulásul szolgálhat ahhoz, hogy a hasonló helyi kísérletek hogyan kerüljék ki azokat a buktatókat, amelyek e nemes szándékú, időről időre aktuálissá váló kísérleteket a provincializmus zátonyára futtatják. Győr kulturális hagyományai. Kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően, Nyugat és Kelet kapujában, félúton Bécs és Budapest között, ráadásul a jelentős víziutak találkozásánál fekvő Győr, már a legrégibb időktől kezdve az ország egyik meghatározó fontosságú kereskedelmi, kézműipari központja volt. Fénykorát a város a XVII-XVIII. században éri el. Jeles hazai és külföldi építészek, festőművészek, szobrászok, kőfaragók tevékenységének köszönhetően, ebben az időszakban épül meg Győr jellegzetes barokk központi magja, amely az elkövetkező évtizedekben figyelemreméltó klasszicista elemekkel gazdagodik. Mint oly sokszor a történelem folyamán, a prosperáló gazdasági élet, a polgárság viszonylagos anyagi jóléte, Győr esetében is hosszú ideig kedvezően befolyásolja a város társadalmi, kulturális életének alakulását. 1 Módosulás e tekintetben a XIX. század végén következik be, 5
