Almási Tibor: Egy ember, egy gyűjtemény (Győr, 1998)

A gyűjtemény

megjelent Isten bárányai című kötetének fedőborítóját és 1918- ban meghívta a MA III. Demonstratív Kiállítására is. Gulácsyt, a valóság és fantasztikum mezsgyéjén mozgó látomásszerű piktúrájában behatóan foglalkoztatta a sorsát is előre vetítő elmúlás témája. Az 1910-es években festett Ravatal /Caspar és Herbert emlékére/ című kompozícióban, a drámai momentum jelenvalóságát egy koponya és csupán félig ábrázolt koporsó eleveníti meg, miközben a festményen eluralkodnak a már túlvilági életre utaló dekoratív festői elemek. A tragédiának ilyenfajta víziójával szemben, a század második évtizedének közepén készülhetett Ravatalon című kisméretű olajfestményen, Gulácsy Lajos az emberi halandóság egy másfajta képét adja. A vöröses-bordó háttérből, magas ravatalon nyugvó koporsó bontakozik ki. Egyik végénél égő gyertyák, másiknál csuhás szerzetesek jelennek meg. A kompozíciót felépítő formák leegyszerűsítettek. A színhasználat visszafogott és a sűrített drámai pillanatot hangsúlyozza. Kmetty János, az analitikus kubizmus egyik legjelentősebb hazai képviselője nevével, alkotásainak reprodukcióival többször is találkozhat az, aki fellapozza a MA évfolyamait, kiállítási katalógusait. Elete végéig következetesen végigvitt festői látásmódját, Kmetty fiatalkori párizsi tartózkodása idején alapozta meg Picasso, Braque és Cézanne piktúrájának hatása alatt. "Kmetty János analitikus festő - írta róla Kassák a MA-ban. Nem összefogó, részletező, képeiről a kubista iskola modora élesedik szembe, de éppen a kubisták belülről teljesedő formái nélkül."

2

0 Kmetty János életművének nagy részét tájképek és csendéletek teszik ki, ezért /is/ jelentős Önarckép angyalokkal című alkotása, amely a korábban festett A kék angyal címet viselő festmény továbbgondolt replikája. Míg az előbbin szögletes formákkal ugyan, de reális ábrázolásban a festő kalapos figurája tűnik fel, amint festőállványa előtt éppen egy városrészletet örökít meg, mögötte tor-