G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - G. Sándor Mária: A pécsi egyetem helye és épülete
A PÉCSI EGYETEM HELYE ÉS ÉPÜLETE ványok, valamint egy románkori 12. századi oszlopfő arra engednek következtetni, hogy e helyen a korábbi, 12-13- századi püspöki palota állhatott. Kubinyi András valószínűbbnek tartja, hogy az épület „Domkloster" lehetett. A 14. században a püspöki palotát a székesegyháztól nyugatra, illetve délnyugatra helyezték át. E romok részbeni feltöltésével kialakított teraszon épül fel a már korábban említett Aranyos Mária kápolna, míg a terület keleti felében lévő romokat elbontva, annak helyén építik fel az egyetem épületét, amelynek nyugati fala részben románkori alapok felhasználásával készült. Minthogy ez utóbbi két épület elhelyezésére a Püspökvárban az említett északi romterületen kívül más hely már nem volt, ezért választja Poroszlói Miklós püspök, valamint Vilmos püspök a 14. század második felében az általuk alapított és létesített reprezentatív célokat szolgáló épületek helyéül. Az egyetem eredetileg egyemeletes épülete a Székesegyháztól északra, attól teljesen függetlenül álló - hosszanti tengelyével kelet-nyugati irányban elhelyezkedő épület volt. Főhomlokzata a Székesegyházra nézett és bejárata ugyancsak a déli homlokzat középtengelyében nyílott. Az épület hossza csaknem 35 m és mintegy 10 m széles tömbként helyezkedik el a belső várfal és a Székesegyház között. Földszitjén egy 19 m hosszú nagyterem a magna aula helyezkedik el, amelyhez északról az épület teljes hosszában húzódó, több mint 3 m szélességű folyosó csatlakozik. A nagyterem keleti és nyugati végéhez egy-egy kisebb terem csatlakozik. Az épület déli homlokzatát keskeny a 14. századra meghatározható tölcsérbélletes ablaknyílások törték át. Északi homlokzatának ablaknyílásai profilált kőkeretes ablakok voltak a keretben vasráccsal. Sajnos az ablakokból csak egyet tudtunk teljesen feltárni az épület állaga miatt. Az ablakok kőkeretének stílusa a 14. század második felére utal; a csehországi úgynevezett „grafikus stílusára. Az épületen in situ előkerült műformák egyértelműen a 14. század második felére határozhatók meg. Az egyetem épületének északi homlokzati falát az 1664. évi Zrínyi-féle téli hadjárat során berobbantják, amelynek következtében az a folyosóba rogyott be. Ez a robbanás pusztította el magát az épületet is. Romjait azután a törökök feltöltötték, ilymódon annak helyén ágyúpadot kialakítva. így érthető, hogy az egyetem épületének helyén 1687-ben Haüy már nem látott semmit, ezért térképén itt már csak egy fehér folt van. Jelenleg a feltárás után az épület pusztulásából származó leletanyagban előkerültek a földszintet az emelettől elválasztó födém kő konzoljai, valamint az emeleti padozatot burkoló padlótéglák. A feltárt épületnek az 1367-ben alapított első magyar egyetem épületével történő azonosítását azonban nemcsak az épület alaprajzi elrendezésére és az előkerült in situ műformák stiluskritikai elemzésére, valamint Evlia Cselebi tudósítására alapítjuk, hanem ezt támasztja alá az ásatások során a magna aula-b-m a törökkori szint alól előkerült címerkő is. A pajzsalakú, és a 14. századra keltezhető címerkövön levő kereszt szárainak metszéspontjában pedig egymáson keresztbe helyezett két kulcs látható. A címer jelképrendszerét feloldva úgy értelmezhetjük, hogy a liliomok az alapító Anjou Lajost, a kulcsok pedig Szent Pétert jelképezi, mint akinek tiszteletére épült a székesegyház. A címerkő mindenképpen az egyetemalapító Vilmos püspökkel hozható kapcsolatba, és az alapító és javadalmazó Rajna-Pfalz-i származású püspök címere lehetett, amely eredetileg a földszinti Nagyteremben a bejárati ajtó fölött lehetett. A középkori krakkói egyetem gyakorlata szerint ugyanis a rektori jogaron ott szerepel az egyetem mindenkori javadalmazójának illetve kancellárjának címere. Az egyetem épületének feltárásával egy fontos kultúrtörténeti kérdés oldódott meg. Az egyetemtörténeti kutatás — a fentiekben elmondottak alapján — már korábban is a Püspökvárba helyezte az egyetem épületét, de annak pontos helyét és alaprajzi elrendezését csak a régészeti feltárással és kutatással sikerült tisztázni. Az összehasonlító egyetemtörténeti kutatás szempontjából is nagy jelentősége van ennek az együttesnek, hogy a Székesegyház, a középkori egyetem épülete és az Aranyos Mária kápolna együtt maradtak meg. IRODALOM Békefi Rémig: A pécsi egyetem Budapest 1909. Bodor—Fügedi—Takács: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának pecsétgyűjteménye alapján. Budapest 1984. Dercsényi—Pogány—Szentkirályi: Pécs városképei és műemlékei. Budapest 1966. Evlia Cselebi: Török világutazó magyarországi utazásai l660— 1664. Fordította: Karácson Imre. Budapest 1904. Fügedi Erik: Alsáni Bálint, a pécsi egyetem második kancellárja. in: Jubileumi tanulmányok. Pécs 1967, 97—106. Gabriel L. Astrik: The medieval universities of Pécs and Pozsony. Frankfurt am Main 1969Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. Budapest. 1987. Haüy, Joseph de: Francia hadmérnök Pécsről készített helyszínrajza. 1687. Eredetije: Karlsruhe, Generallandesarchiv. Klaniczay Tibor: Megoldott és megoldatlan kérdések az első magyar egyetem körül. Irodalomtörténeti Közlemények. 1974. 161—178. 89
