G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Alfons Huber–Kubinyi András: Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében

ALFONS HUBER - KUBINYI ANDRÁS Wann-család további budai sorsára nincs több adatunk. Tanulmányunkból megismerhettük egy középkorvégi polgári eredetű értelmiségi család pályáját. A Wannok két generációja minden tagja egyetemen tanult. Az akkori egyetemi fokozat — nemzetközi értékű lévén — megszerzői országhatároktól függetlenül juthattak értelmiségi álláshoz. A Bécsben egykor Arisztotelész logikáját tanító Wann Konrád átvehette a budai iskola irányítását, ahol feltehetően azt adta elő, amit Bécsben maga is tanult. Budára kerülése nem volt szokatlan ügy. Több utódáról is hasonlókat állíthatunk. így az osztrák Laa-ból való Rohrbeck Pongrác, akihez, mint a Boldogasszony templom iskolamesteréhez küldte Briccius Ciliensis bécsi egyetemi tanár egyik diákját tanulni a bécsi pestisjárvány idejében.

7

2 A karintiai Villachból való Tobriacher Ulrich nagy tudásáról is megemlékeznek a források. Ő is a Boldogasszony templom iskolájában tanított.

7

3 Érdekes, később mindketten pozsonyi kanonokok lettek.

7

4 Nem véletlen tehát, hogy Wann Konrád is gondolt az egyházi rendre, azt azonban majd csak fia vette fel. Akárhogy is van: Buda mindig törekedett arra, hogy nagytudású tanítókkal tegye színvonalassá iskoláit. JEGYZETEK 1. E tanulmány Paul Wann kódexe ismertetőjének, Alfons Huber straubingi (NSZK) gimnáziumi tanárnak és Kubinyi András budapesti egyetemi professzornak közös munkája. Huber úr kérésünkre „Herkunft und Werdegang des Domherrn Paul Wann aus einer weitverzweigten spätmittelalterlichen Familie" címmel megírta a Wann-család és főként Paul Wann bécsi egyetemi tanár, passaui kanonok életét. A szöveget rövidítve magyarra fordította és egy-két adattal kiegészítette Kubinyi András. A szöveg első fele, kb. a 35. j.-ig zömében — jegyzeteivel együtt — Huber tanár úr munkája. A tanulmány második felének nagy részét — beleértve a straubingi kódexre való hivatkozásokat is — a szerzőtárs irta, azonban néhány Wann Konrádra és fiaira vonatkozó adatot átvett a Huber tanulmányból. A dolgozat tehát a valóságban közös munka. 2. Johannes

—Turmair

—Gymnasium, Straubing, Bibliothek Y 213- —A kéziratot leírta és ismertette: Huber, Alfons, Eine spätmittelalterliche Sammelhandschrift des Passauer Domherrn Paul Wann in der Bibliothek des Johannes

— Turmair

—Gymnasiums, in: Jahresbericht des Historischen Vereins für Straubing und Umgebung 89 (1987) 65—81. A levelek a l49r-154v, ill. a 223r-v kódexoldalakon vannak. Felsorolásuk: Huber i. m. (2. j.) 74—75, 80. 3. Hessel, F., Die Zinnblechhandelsgeselschaft in Amberg und ihre Stellung der Gesamtentwicklung der Weiss-blechindustrie, in: Verhandlungen des historischen Vereins von Oberpfalz und Regensburg (VHVO) 66 (1916) 10—24. — Ress, F.M., Geschichte und wirtschaftliche Bedeutung der oberpfälzischen Eisenindustrie von den Anfängen bis zur Zeit des 30-jährigen Krieges, in: VHVO 91 (1950) 27, (1336. január 6-án kiadott vámszabadság Magyarországra, csak a nyulakszigeti apácák vámján kell fizetniük), 110—119, (ónlemeztársulatok, wunsiedeli ónlemezkészítés) „dieses überverzinnte Eisenblech wurde dann in entlegenste Provinzen und Königreiche verkauft, sodass das eine Wunsiedel die gemeinsame Werkstätte aller Königreiche und diese Berufsart in ihm allein fast nur heimisch war." u. o. 119. o. 61. j. 4. Wittmann, P, Urkundenarchiv der Stadt Wunsiedel, in: Zeitschrift des Münchener Alterthumsvereins 4 (1891) 36— 73. (1—260. sz.). Különösen: 10. sz. (1388. február 2.), 14. sz. (1394. január 25.) — Újabban: Röttger, B. H., Die Kunstdenkmäler von Oberfranken, I. k. Landkreis Wunsiedel und Stadtkreis Marktredwitz, München 1954, 401—591. 5. Ld. az előző jegyzetet. 6. Wittmann i. m. 23- sz. (1409- június 2.) 7. Wittmann i. m. 43, 44, 47, 6l, 78, 79, sz. Két nőtestvére fiaira: u. o. 75, 85. sz. 8. Uo. 74, 75, 81, 85. sz. 9. Uo. 59, 63, 78, 91. sz. (Sigmund Wanne Eger-i (chebi) polgár végrendelete, 1464. május 15.) — A wunsiedeli ispotályalapítványra ld. még Ruckdeschel, W., Geschichte der kgl. b. Stadt Wunsiedel, Wunsiedel 1855, 55—61. — Wunsiedel: Bay. Städtebuch, hrsg. E. Keyser und H. Stoob, Teil I. (= Deutsches Städtebuch Bd. V.), Stuttgart—BerlinKöln—

Mainz 1971, 629—633. — Gebhard, T., Technikgeschichte und museale Darstellung, in: VHVO 113 (1973) 217: „...Sigmund Wann, der im Ausgang des Mittelalters einer der grüssten Industriellen im Egerland und in Wunsiedel gewesen ist; er betrieb das Verzinnen von Eisenblech. Er stiftete in Wunsiedel ein Spital, wir könnten auch sagen, ein Altersheim für 12 Männer ... nebst einer Spitalkirche." 10. Sigmund Wannra adatok maradtak a wunsiedeli levéltáron kívül a chebi városi levéltárban is: Wunsiedel, Fasz. 798: Sigmund Wann 1440 bis 1461, ill. Wannisches Bruderhaus 1469—1646. (Feltehetően háború előtti jegyzetek. K. A.) Ld. Röttger i. m. 444. — Zechel, A., Sigmund Wann. Ein Leben der Tatkraft und Nächstenliebe, in: Fichtelgebirgsbote (1948) 29. skk. — Zacher, Franz X., Die Passion des Herrn (Passauer Passionale). Gepredigt im Passauer Dom in Jahre 1460 von Dr. Paul Wann = 1489, (Schriften zur deutschen Literatur Bd. 12,) Augsburg 1928, 10. o. 1. j. — Nikeire és Eigelre: Wittmann i. m. 23, 47. sz. — Konrád nevű testvérére ld. alább. 11. Aschbach, J. v., Geschichte der Universität Wien, Bd. I, Wien 1865, 570—572. — Zacher i. m. 9—25. — Schrauf Károly, Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen, (Magyarországi tanulók külföldön, II. k.) Bp. 1892, 146. o. 12. Häfele, R., Die Studenten der Städte Nördlingen, Kitzingen, Mindelheim und Wunsiedel bis 1580. Studium, Berufe und soziale Herkunft, Teil II, Trier 1988, 571—606. 13. Quellen zur Geschichte der Stadt Wien II/3- k. 3895, 3936. sz. — Az üggyel kapcsolatban Kubinyi András Dr. Richard Perger professzorhoz (Bécs) fordult, aki szíves levelében számos a Pfannheimer—

Wann ügyletre vonatkozó oklevélregesztát közölt, amit ezúton is köszönünk. Az ügyben a legfontosabb, hogy Paul és budai testvére Konrád nem Nikel, vagy Eigel, hanem egy Konrad Wann fiai voltak, szemben Alfons Huber nézetével. Kathrei aszszony először egy 1459- december 17-i oklevélben fordul elő, mint Konrad Wann von Kemnaten özvegye, egyben Paul Wann von Kemnaten mester édesanyja. Wiener Stadt und Landesarchiv, Gb. 1/7, fol. 310r. 1471. december 12én is említik Paul Wann von Kemnaten mestert, a Szentírástudomány tanárát, akinek édesapjának, Konrád 56