G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Alfons Huber–Kubinyi András: Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében

EGY BUDAI ISKOLAMESTER PÁLYÁJA A XV. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Wann-nak, özvegye a néhai Kathrei volt. Uo. Gb. 1/7, fol. 483r. — Megjegyzendő még, hogy Paul 1459- végén a házat 280 fontért édesanyjának adta el. Uo. Gb. 1/7, fol. 31 Or. Majd anyja 1460-ban fiának adja: Quellen Wien i. m. II/3. k. 3961. sz. 1471-ben viszont Paul Wann 246 magyar forintért eladta Hans Ennser szíjgyártónak. Gb. 1/7, fol 266r. — A ház Perger professzor kutatásai szerint a mai Zedlitz- és Riemergasse sarkán állt. 14. Stadtarchiv Wunsiedel, Akt. XXII, 117: Urkunde der Stpiendienstiftung des Paul Wann (1484.) 15. A budai Wann-családra Id. még Huber, Eine spätmittelal­terliche i. m. 65. 16. Zacher i. m. 15: „In seiner Stipendienstiftung stellt er aus­drücklich die Bedingung, dass die Nachkommen seines Bruders Konrad, der in Budapest (így !) Haus und Familie besass und sich fremden Sitten und fremder Sprache angeschmiegt hatte, nur in den Stipendiums gelangen sollen, wenn und solange sie deutsch sprechen. Sein vaterländischer Sinn fürchtete also das Eindringen fremd­sprachige Elemente in Wien und Österreich." — Gondolom, ehhez a megjegyzéshez nem kell kommentár... (K. A.) 17. Stadtarchiv Wunsiedel, Akt. XXII, 117: Dr. Paul Wanns Stipendie — Schreiben des Wunsiedeler Rats vom 17. Febr. 1531- — Ez az adat azért fontos, mert a Sigmund Wannra vonatkozó oklevelek nem említik testvérét, az idősebb Konrádot. 18. A Kemnatról, ill. Bécsről történt elnevezésekre: Huber, Eine spätmittelalterliche i. m. 74. o. 31- sz. — Egyetemi pályája: Aschbach i. m. 570 skk. 19. Zacher, Franz Xav., Paulus Wann, ein Passauer Dom­prediger des 15. Jahrhunderts, in: Theolog.-praktische Monatsschrift 12 (1902) 805—320. — Uő, Ein Passauer Domprediger im Kampf gegen den Wucher, in: Ostbairische Grenzmarken, Passau 1924, 113- — Uő, Zu den kirchlichen Reformbestrebungen im 15. Jahrhundert, in: Theolog.-praktische Quartalschrift 78 (1925) 713—721. — Werlin, J., Paul Wann, ein berühmter Passauer Prediger in 15. Jahrhundert, in: Ostbairische Grenzmarken 5 (1961) 64—70. — Ld. még fenn, Zachernek all. j.-ben i. m.-t. 20. Schrauf, Karl, Zur Geschichte der Studienhäuser an der Wiener Universität, Wien 1895, 28. skk. — Eder, Chr. E., Mittelalterliche Bibliothekskataloge, Bistümer Passau und Regensburg, IV/1. Bd, München 1977, 40—44. — Huber, Eine spätmittelalterliche i. m. 65—66. 21. Zacher, Die Passion i. m. 20 skk. - Huber, előbb i. m. 66. 22. Chmel, Regesta chronologico — diplomatica Friederici III, Bd. II, Wien 1840, 538. — Zacher, Die Passion i. m. 12. — Huber, Eine spätmittelalterliche i. m. 66—67. — Dr. Wann 1473-ban pénzügyekben képviselte a passaui püspökséget III. Frigyes császárnál: Schels, A., Zur Geschichte des Passauer Bischofes Dr. Friedrich Mauerkircher, in: Verhandlungen des Hist. Vereins für Niederbayern 8 (1862) 341—350. 23. Krick, L. H., Das ehemalige Domstift Passau und die ehe­maligen Kollegiat-Stifte des Bistums Passau, Passau 1922, 50 (kanonok), 217 (officialis), 259- (Sírfelirat, igaz, az évszám nyomdahibás.) 24. Schels i. m. 341—350. — Nehring, Karl, Matthias Corvinus, Kaiser Friedrich III. und das Reich. Zum hu­nyadisch —habsburgischen Gegensatz im Donauraum, (Südosteuropäische Arbeiten 72.) München 1975, 115— 127. 25. Schels i. m. 341—350. 26. Fényképe: Huber, Eine spätmittelalterliche i. m. 67. 27. Redlich, V., Tegernsee und die deutsche Geistes­geschichte im 15. Jahrhundert, (Schriftenreihe zur ba­yerischen Landesgeschichte Bd. 9), München 1931, 68— 70, a kéziratok jelzetével és provenienciájával, amelyeket át kellene még nézni életrajzi adatok szempontjából. — Huber, Eine Spätmittelalterliche i. m. 80—81. 28. Redlich i. m. 70—71, 82, 236 (hagyatéka és halála), 216— 219) Wann levele a tegernsee-i apáthoz, valamint könyvei jegyzéke 1485. október 21-éről). — Huber, Eine Sammelhandschrift i. m. 66. 29. Redlich, Tegernsee i. m. 32 o. 121. j.: Clm 18363, 18399, 18400. (Budai Márton, Nikolaus Kempf, Nikolaus von Graz művei.) 30. Ineichen —Eder, Mittelalterliche Bibliothekskataloge 441— 444. Stadtarchiv Wunsiedel, Akt XXII, 117.: Urkunde der Stipendienstiftung des Paul Wann (1484). 31. Pölnitz, Götz von, Die Matrikel der Ludwig— Maximi­lians— Universität Ingolstadt— Landshut— München, Bd. 1/1, (1472—1600), München 1937, 107—108. (Johannes Wann ex Buda" 1481. november 25-i ingolstadti beirat­kozásánál vezette be egy későbbi kéz a passaui hitszónok megjegyzést az anyakönyvbe.) 32. Pölnitz i. m. I66. 33. Häfele i. m. Teil 2, 577. 27. sz. szerint Puehler Wun­siedelbe való volt, 1480-ban Bécsben tanult, 1481-ben és 1495-ben az ingolstadti egyetemen mutatható ki, juttatá­sokat kapott a Wann-ösztöndíj alapítványból. 34. Schrauf, Magyarországi i. m. 146. o. 6. j. 35. Aschbach i. m. 570. 36. A budai iskolákra: Kubinyi András, Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig), in: Budapest története, főszerkesztő Gerevich László, II. k. Bp. 1973, 88—90, 178—184. 37. Idézve fenn, 2. j. — Kubinyi András Huber, Eine spätmit­telalterliche c. tanulmánya megjelenése után fordult Huber tanár úrhoz, akinek lekötelező szívességéből megkapta dr. Paul Wann magyar vonatkozású leveleinek fényképmáso­latát, majd a tanár úr engedélyével módja volt azokat Straubingban eredetiben is tanulmányozni. 38. Huber, Eine spätmittelalterliche i. m. katalógusában 31- h, m, o, s, t. alatt találhatók. (A katalógus megadja a lapszá­mot.) 39. Uo. 31. o, levél. 40. Említve van a 31. m, o. levelekben. 41. Kubinyi András, Budai és pesti polgárok családi összeköt­tetései a Jagelló-korban, in: Levéltári Közlemények 37 (1966) 243—246. 42. Huber, Eine spätmittelalterliche i. m. (katalógus) 31- o.: „Opus ergo michi est prescire quid laboris et fructus status iste contineat, ubique predicatoris sit residentia, quociens astrictus sit officiis, an ad audiendas confessiones teneatur, an procurare infirmos, quid etiam determinati et indubitati habeat stipendii." 43- Uo. 31. b. levél. 44. Bónis György, A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Ma­gyarországon, Bp. 1971, 171—172. 45. Kubinyi, Budai és pesti i. m. 259—260. 46. Kováts Ferenc, Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi harminczadkönyv alapján, Bp. 1902, 150—151. 57

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom