G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Kézművesek képzése

TÁRGYKATALÓGUS filokkal csatlakoznak a felső taghoz. Egyik szára letörött. közöletlen Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztály 51.2585. Végh András 303 Lőcsei Pál mester háza Lőcsén, homlokzat és enteriőr Das Haus des Meisters Paul von Lőcse/Levoca. Fotó), Fassade und Hausinnere (Foto) Gyulai Eva felvételei 304 A veszprémi káptalan oklevele Urkunde des Veszprémer Domkapitels 1387. május 5. (Magyar Nemzeti Múzeum Törzsanyaga, Szalay Ágoston gyűjteménye), eredeti, hártya, vízfoltos. 395 x 170 mm A veszprémi káptalan írásba foglalja a veszprémvölgyi apácák apátnőjének, Rusintnak és Konch kőműves mesternek a megállapodását a kolostor újjáépítésének feltételeiben. Pontosan ismerteti az elvégzendő munkát, így egyike azon ritka középkori forrásainknak, melyek a műhelyek által végzett munkafolyamatokat leírják. Szent István (1000— 1038) király görög apácáknak alapított monostort, akik között lehetett Imre herceg jegyese, a görög császár leánya is. A 13- században a monostort ciszterci apácák vették át. Aligha valószínű, hogy a monostor eredeti épülete az alapításkori állapotában megmaradt a szerződésig. Valószínűleg többszöri átépítés történt közben is. A szerződésben megrendelt épületek: konyha, mellékhelyiségek, hálóterem, betegszoba egy a korszakban modern kolostor felépítését tette lehetővé. A modern kor szemlélete látszik abban is, hogy a szerződés szerint a kőműves mester annyi ajtót és ablakot köteles készíteni, amennyit az apácák kívánnak. A monostor a török időkben elpusztult, ma csak romjai láthatók a Veszprém melletti völgyben. írod.: ZsO I. p. 5-6. no 53.; Hervay L. Ferenc: Repertórium historicum ordinis Cisterciensis in Hungaria. Bibliotheca Cisterciensis 7. Roma 1984. p. 192-199 ; Diplomatarium civitatis Vesprimiensis. Gutheil Jenő kéziratát kiegészítette Érszegi Géza és Solymosi László. (Kézirat).; Magyarországi Művészet 1300— 1470 k. 177.; Érszegi Géza: Berény első említése Szent István oklevelében. Balatonalmádi és Vörösberény története. Szerk. Kredics László és Lichteneckert András. Balatonalmádi 1995. p. 119-134. Magyar Országos Levéltár, Dl 42364. É.G. 305 I. Mátyás király címereslevele Enyingi Török Ambrusnak Wappenbrief des Königs Matthias Corvinus für Ambrosius Török von Enying 1481. november 26., Buda (Magyar Nemzeti Múzeum) Eredeti, restaurált hártya, bordó lila-fehér zsinóron függő sérült, restaurált pecsét (60 mm), rajta kerektalpú címerpajzs a magyar sávozással, fölötte zárt korona, körülötte mellékpajzsokon a társországok címerei láthatók. A pecsét körirata: [Sigillvm] : mathie : dei : gracia : regis : hvngarie : dalmacie : croacie : rame : etcetera. 510 x 280 + felhajtás 118 mm. I. Mátyás király Enyingi Török Ambrus érdemeiért neki, fiainak: Imrének és Benedeknek, valamint Bakonaki Török Péter fia Andrásnak és László fia Lászlónak címert adományoz. A címerképen (86 x 105 mm) álló kerektalpú pajzsban a félig kék, félig ezüst alapból kinövő, balra forduló vörös, mellső mancsait előre tartó, száját kitátó, kék koronájú medve látható. A pajzson balra néző, zárt sisak, vörös-kék-ezüst sisaktakarókkal, a sisakon kék koronából kinőve a pajzsban lévő címerkép ismétlődik a medve mögött arany sugarakkal. Az oklevél felső és baloldali szélén indás, virágos díszítés. A Török családnak főleg Somogy, Veszprém és Zala megyékben voltak birtokaik. A címerképet stíluskritikai érvek alapján a milánói származású Francesco da Castello Italico festette. írod.: Fejérpataky László: Magyar czímeres emlékek. Bp. 1902. II. 65-66. p. no XXIV (XLIX) tábla.; Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának czímereslevelei. Budapest, 1923. II. p. 57. no 57.; Kumorovitz Lajos Bernát: Mátyás király pecsétjei. Turul 46 (1932) p. 9.; Radocsay Dénes: Renaissance letters patent granting armorial bearings. II. Acta Históriáé Artium Hungáriáé 12 (1966) p. 75-76.; Schallaburg 1982. p. 430, Nr.415; Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei. Bp. 1987. p. 45, 124. 29. tábla.; Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyáskori pecsétkiállításának katalógusa. Levéltári Közlemények 62 (1991) p. 70. no 7.; Pannónia Regia p. 467. Magyar Országos Levéltár, Dl 50536. É.G. 306 II. Ulászló király címereslevele Gersei Pethő Jánosnak Wappenbrief des Königs Wladislaw II. für János Pető von Gerse 1507. szeptember 22., Buda (Magyar Országos Levéltár, Sztáray cs. levéltára). Eredeti, hártya csonka, restaurált, kék zsinóron függő kerek pecsét (70 mm), rajta kerektalpú négyeit címerpajzs a magyar sávozással és a cseh oroszlánokkal, középen szívpajzson sas, fölötte zárt korona, körülötte mellékpajzsokon a társországok címerei láthatók. A pecsét körirata: S(IGILLVM) SER(ENISSIMI) • PRIN(CIPIS) • D(OMINI) • WLADISLAI • D(EI) • G(RACIA) • [R]EGIS • HVNGARIE BOHEMIE DALMACIE • CROACIE • ETC. (750 x 365 + felhajtás 18 mm). 240