G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Kézművesek képzése

TARGYKATALOGUS A KEZMUVESEK NEVELESE Hazánkban a 14. sz. második felétől honosodott meg az iparosképzés szabályozott rendszere, amely a múlt század végéig szinte változatlan formában érvényben volt. Ennek keretén belül a mester mellett eltöltött inasévek, majd felszabadulva a legényként végzett munka, a vándorlás, a mesterremek elkészítése, a céhbe való felvétel vezetett el a mesterré váláshoz. A középkori céhek, amelyeket gyakran scholáknak is nevelek, a szakmai képzés és az iparos szervezetekben folyamatosan meglévő erkölcsi nevelés révén tekinthetők nevelő iskoláknak. A kézművesek esetében az egyházi befolyás nem annyira az oktatásban, mint a képzés kereteit meghatározó céhszervezet ellenőrzésében érvényesült. Az ábrázolások (főleg az ötvösmesterként működő Szt. Eligius) alapján rekonstruált műhelyrészlet egy ötvösmestert és inasát mutatja be. Bár művészet és mesterség a középkorban nem vált el egymástól, a mesterfogások átadása, a mester és tanítványának alkotó közössége a művészi rangra emelkedett szakmák esetében különösen fontos volt. Több generáció tapasztalata és együttműködése öltött testet az elkészült munkákban, műalkotásokban. In Ungarn hat sich das geregelte System der Ausbildung von Handwerkern ab der zweiten Hälfte des 14. Jahrhunderts etabliert, das bis Ende des vergangenen Jahrhunderts fast in unveränderter Form erhalten blieb. Zum Meistertitel führte ein langer Weg: Zunächst Lehrlingsjahre bei einem Meister, nach der Freisprechung Arbeit als Geselle, Wanderjahre, Anfertigung des Meisterstückes, Aufnahme in eine Zunft. Die mittelalterliche Zunft (oft schola genannt) gilt durch die Berufsausbildung sowie durch die ethische Erziehung (auf die in den Handwerkerorganisationen immer schon großer Wert gelegt wurde) als "erziehende Schule". Der Einfluß der Kirche bei den Handwerkern kommt nicht so sehr im Unterricht, vielmehr in der Kontrolle der Zünfte zum Ausdruck, die den Rahmen der Ausbildung ja selbst bestimmen konnten. BILDUNG DER HANDWERKER