G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Gyulai Éva: Docta manu - placibilia opera (Művészeti nevelés a középkorban)
GYULAI ÉVA 9. KÉP Iniciálé Szent Eligiusszal, a váci aranyművesek missáléjából (1423) Országos Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 377. (Marosi 1987, 626. alapján) el a [műhely] kódexeiben megtalálható díszítőmotívumokat" (Török Gyöngyi). 3 1 A műhelyek díszítőmotívumai, amelyek éppen a stílusok és ízlések külföldi változásával rendre gyarapodtak, a műhelyek „közös vagyonát/tulajdonát" (Radocsay Dénes) 3 2 képezték, amelyből, mint kútfőből a műhely mesterei és tanítványai szabadon meríthettek, de önthettek is hozzá, hasonlóan a korabeli iskolák, egyetemek szellemi műhelyéhez. Ez a szellemi tőke képezte a művészeti iskolák alapját, ezen az emlőn nevelődtek a műhelyek tagjai, s annál élőbb és táplálóbb volt ez a táplálék, mennél inkább kapcsolódhatott idegen műhelyekhez a mesterek külföldi iskolázottsága vagy idegen mesterek meghívása által. így maradhatott több mint fél évszázadon át a budai könyvfestő műhely Kelet-Közép-Európa vezető művészeti iskolája, melynek feje II. Ulászló idején a dalmát Felix Ragusanus volt, aki Oláh Miklós szerint majd harminc miniátort és másolót foglalkoztatott, akiknek kezéből nemcsak kódexek, hanem művészi ihletettségű címereslevelek is kikerültek. 3 3 A középkori hímzések, a technika különleges volta ellenére is szorosan kapcsolódtak a képzőművészet rajzos ágaihoz, mert a hímzéshez a mintát előbb a szövetre elő kell rajzolni. Hogy ez az előrajzolás nem számított másodlagos művészeti tevékenységnek, jelzi, hogy „az olasz és főként a híres firenzei hímzőműhelyek számára a trecento és quattrocento legkiválóbb művészei készítettek terveket, Masilino, Filip10. KÉP Szent Lukács ábrázolása a Magyar Anjou Legendáriumban pino Lippi, Botticelli terveit magyarországi miseruhák is őrzik" (László Emőke). 3 4 A kőszegi Szent Jakab templomból származó, 16. század eleji miseruha (Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 1908.70.) művészileg megformált alakjaiban pedig egyenesen Lőcsei Pál mester köréből, iskolájából származó művész kezét sejti a kutatás. 3 5 A mintákat a hímzésekhez is mintakönyvek közvetítették, a bécsi Kunsthistorisches Museum őriz is egy nevezetes cseh vázlatkönyvet. 3 6 A technika azonban nem sajátítható el könyvekből, ehhez a műhelyben folyó gyakorlati oktatás is elengedhetetlen. így érthető a cseh és morva hímzőműhelyek meghatározó szerepe a Közép-Európa gótikus hímzésművészetében. A művészeti technikák, mesterek és áruk cseréjét talán Luxemburgi Zsigmond cseh- és morvaországi kapcsolatai is támogatták. 3 7 A középkori műhelyekben folyt alkotó és oktató munkára vonatkozólag igen kevés képes ábrázolás maradt fent, azok a mesterek, akik elhivatásból és hivatásból a legkülönfélébb ikonográfiái programokat valósították meg műveikben, saját tevékenységükről ritkán nyilatkoztak művészetük nyelvén. Ezért olyan becses számunkra a Nagy Lajos-korabeli zárai Szent Simeon-szarkofág műhelyábrázolása, ahol az ezüst ötvöstárgyra a donátorokon, Erzsébet királynén és családján kivül a Francisco de Mediolano vezette műhelyt is rá vitték az ötvösök, mégpedig éppen azt a szarkofágot készíti egy ötvös a jeleneten, melyre a votívábrázolásként is felfogható műhelykép ráké104
