G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Gyulai Éva: Docta manu - placibilia opera (Művészeti nevelés a középkorban)
DOCTA MANU - PLACIBILIA OPERA Lőcsei Pálnak azonban nemcsak művei ismertek, hanem Szlovákia egyik legújabb múzeuma, a lőcsei Szepesi Múzeum (Spisské múzeum v Levőéi) által berendezett emlékház és kiállítás révén lakóháza is, amely nemcsak a magyarországi korareneszánsz polgárházak egyik szép emléke, hanem a későközépkori művészeti műhelyek, iskolák egyetlen topográfiailag azonosított helyszíne és emlékhelye (7. kép). A ház a 17. század végéig Lőcsei Pál utódainak tulajdonában maradt, akik között kőfaragómester is volt, így a faszobrász-műhely az építészeti plasztikát szolgálta tovább. A művészeti alkotások mintaképeit felhasználva sokszor a műfajt is megváltoztatta a művész, táblaképről szobrot faragott, miniatúrát falfestményként jelenített meg, vagy grafikát tett át színes festménnyé. A könyvminiatúrák különösen alkalmasak voltak arra, hogy mintákat közvetítsenek. A középkori magyarországi könyvfestészet gyökereit szintén külföldi műhelyekben találjuk meg, amelyeknek képviselői elváló kezenyomát viseli, s a mű iskolajellege a híres bolognai kódexfestő-műhelyre utal, amely, hasonlóan a város nagy hírű egyeteméhez, a művészeti oktatás egyik legnagyobb hatósugarú iskolája a középkor századaiban. 2 7 A Képes Krónika festőjében a kutatás szinte bizonyosan magyarországi, gestáinkat, viszonyainkat jól ismerő művészt sejt, akinek „stílusát, helyi iskolázottsága és külföldi tanultsága mellett, bizonnyal a királyi könyvtár kódexei is gazdagították, s hatottak rá a hazai és külföldi falképek, táblaképek is" (Dercsényi Dezső). 2 8 Az Anjou Legendárium két miniatúrája emlékezik meg Lukács evangélistáról, az egyiken a középkor jól ismert írópadjában írja evangéliumát (10.kép). Benne a középkori ember nemcsak a Szentírás szerzőjét, hanem az apostoli hagyomány alapján a kegyképek ősének tekintett Madonna-kép festőjét, így a festőmesterség szent képviselőjét is tisztelte. Az Anjouk szicíliai ága rendelkezhetett eredetileg egy Szent Lukácsnak tulajdonított Mária kegyképpel (különben Szent Lukács 8. KÉP János illuminátor bejegyzése a váci aranyművesek missaléjában (1423) (Marosi 1987, 43. tábla alapján) vagy az ott iskolázott mesterek korán alapítottak magyarországi műhelyeket. Nevük a középkori művészek anonimitása miatt alig ismert, így különleges kincs a váci aranyművesek missáléja (OSZK Cod. Lat. 377.), amelyben 1423-ban megnevezte magát a miniátor, mint a boldog emlékezetű váci püspök illuminátora, János ( Scriptum in Wacia per Johannem felicis memorie illuminatorem episcopij Waciensis). Az általa festett iniciálé, amely Szent Eligiust, az ötvösök védőszentjét ábrázolja az ötvösség, mint művészeti mesterség eszközeivel, a középkori könyvfestészet egyik kiemelkedő alkotása, stílusában a korban meghatározó cseh miniatúrafestészetet követi (8-9. kép). 2 6 A műhely, olasz szóval a „bottega" a könyvfestészetnek ugyanúgy iskolája és kisugárzási centruma, mint a „nagy művészetek" műhelyei. A középkori magyarországi kódexirodalom első és legszebb könyvfestészeti alkotásai, az Anjou Legendárium és a Képes Krónika itáliai műhelyek felé mutatnak. Az Anjou Legendárium több művész stílusban kézereklyéjével is), melynek másolatait Anjou uralkodóink legkedvesebb templomaiknak ajánlottak fel, így a mariazelli kegytemplomnak, az aacheni dómnak, de Erzsébet anyakirálynő is hagyott egy Szent Lukácsnak tulajdonított Szűz Mária ikont az általa alapított óbudai klarisszákra. 2 9 A bizánci jellegű szicíliai ikon Szent Lukács neve és áldása alatt így közvetíthette az ikonográfiái mintát Aachentől Óbudáig, talán Prágáig, Krakkóig. A festőmesterség, a miniatúraművészet újabb nagy korszaka, a Mátyás- és Jagelló-kori művészet már bizonyosan a budai udvari műhelyben alkotta a kódexek és címereslevelek egész sorát, amely Mátyás halála után is megőrizte kontinuitását. Franciscus de Castello Ithallico személyében Itáliából, Milánóból (de Mediolane) származó könyvfestő állt a műhely élén Mátyás korában, akinek műhelye a legjobb iskolák hagyományait követve a kor több kódexének stílusában azonosítható. 3 0 Az 1480-as években, ebben a műhely készült Filipech János pontificáléja (Esztergomi Érseki Simor Könyvtár, 2-36-4/7864), amely „jellegzetes megnyilvánulása annak, hogy egy korábban gótikus modorban dolgozó miniátor hogyan sajátítja 103
