G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Gyulai Éva: Docta manu - placibilia opera (Művészeti nevelés a középkorban)
GYULAI ÉVA 6. KÉP Kiállítás részlete Lőcsei Pál emlékmúzeumából (1995) Szepesi Múzeum, Lőcse (Spisské múzeum v Levoíi) mester a saját fiát tanította. A család a mesterségek történetében a szakma továbbadásának fontos intézménye. Említettük a Nagy Lajos korabeli királyi festőket, Hertult és fiát Miklóst, de művész családból jött a gótikus szobrászat csúcsára jutott Kolozsvári Márton és György, akiknek váradi Szent László szobrán l609-ben Miskolczi Csulyak István még olvashatta, hogy „készült 1340-ben, a kolozsvári Miklós festőmester fiai, Márton és György által" (per Martinum et Georgium filios magistri Nicolai pictoris de Colosvar). 2 0 A művészetek és műhelyek szoros kapcsolata a középkorban a művészi produktumok vállalkozás jellegéből is fakadt, elsősorban az egyházak és királyi megrendelők grandiózus, költséges megrendeléseit kielégítendő. így a műhelyek nemcsak a művészek utánpótlása és a szakma integritása miatt vállalták a tanulók felvételét, képzését, hanem, mert a sok kezet igénylő munkák népes műhelyt feltételeztek. A templom-, vár- és házépítés mellett a templomfestés is több ember összehangolt munkáját igényelte. A középkori falfestészet műhelyeit szinte csak stíluskritikával lehet bizonyos régiókra lokalizálni, kivéve talán a veleméri, mártonhelyi, bántornyai freskók mesterét, az említett Johannes Aquilát, aki műhelyének fejeként szignatúrái mellett önarcképét is az utókorra hagyta falfestményein. Sok munkatársat foglalkoztató műhely élén dolgozott, amely a személyes jelenléte nélkül, vagy halála után is működött. Itáliai, osztrák és cseh kapcsolatai kitűnnek műveiből, s tevékenységével „fontos feladatot töltött be azáltal, hogy ő közvetítette a divatos művészeti újításokat az elmaradottabb vidéki megrendelők templomaiban" (Vayer Lajos). 2 1 Ezeket a mintákat a művészek maguk is külföldi iskoláik, vándorlásaik, idegenben végzett munkájuk, híres művekről készült rajzok, metszetek, másolatok alapján sajátították el, a falfestészet és táblaképek művészete nem egyszer éppen miniatúrákat 7. KÉP Lőcsei Pál mesterházai balra), Lőcse (15. század eleje) festett meg, mint előképeket. A művészet internacionális volta miatt, sokszor még a műhelyt is nehéz azonosítani, nemhogy a művészt. A sokszorosító grafika lehetővé tette, hogy a későközépkorban híres nyugat-európai művészek alkotásairól készült fametszetes, rézmetszetes lapok (pl. Schongauer vagy Dürer művei) a mintákat, előképeket anélkül is közvetíthessék, hogy a mesterek a valóságban láthatták volna a művet. Ezek a lapok a tankönyv, szakmai folyóirat szerepét töltötték be, de ahhoz, hogy újabb művészi alkotás jöjjön létre a metszetek nyomán, nagy tehetségű művész kellett. A 16. század elején a Lőcsén élt és alkotott faszobrász, Pál mester ilyen volt. A nürnbergi Veit Stoss krakkói művét (talán a helyszínről) jól ismerő művészről 2 2 a korabeli lőcsei források mint megbecsült polgárról vallanak, aki tagja a Corpus Christi fraternitasnak (vallásos testületnek) kora előkelő patríciusaival, többek között apósával, Melchior Messiongsloherrel együtt. Az utóbbiról a kutatás feltételezi, hogy a Szent Jakab templomhoz épített könyvtár építőmestere volt. 2 3 Lőcsei Pál műveinek, köztük városa, Lőcse Szent Jakab temploma oltárainak is ismertek az előképei (Veit Stoss, Dürer), a kalandos sorsú Jézus születése oltár mintáját pedig egy németalföldi mester, Rogier van der Weyden táblaképén találta meg a kutatás, amelyet Martin Schongauer német rézmetsző 1470 körül keletkezett, és korban igen népszerű metszete közvetíthetett a távoli szepességi művészhez (5-6. kép). 2 4 A templom táblaképei pedig, melyet Lőcsei Pál ismeretlen nevű művésztársa festett, id. Lucas Cranach wittenbergi fametszetsorozatát (1509) követik. 2 5 A grafikai lapok által a művészeti közvéleményhez közvetített ikonográfiái szabályok, művészeti megoldások fontos tényezői voltak a művészeti képzésnek, az európai műhelyek közötti kapcsolatoknak, a művészeti stílusok áramlásának. 102
