Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
II. Ivánchich Márkus
De mi történt hivei vei? Egyesek: öregek, gyermekek, családos anyák bizonyára a közeli Kismartonba futottak, a vár és körfalas város védelme alá. De a férfivilág zöme, ősi szokás szerint, — állatállományával együtt, — a Lajta-hegység rengeteg erdeibe veíte be magát, hol rejtekhelyét még ledöntött fatörzsekkel is körülvehette Eközben Barkóczy, Thököly biztosa, Zala- és Sopronmegyéken keresztül vonult fölfelé s behódoltatta a dunántúli urakat és útjába eső megerősített helyeket. Kismarton város is ezek közé tartozott. Mire a Mosonmegyén keresztülrobogó tatárok a Fertő felől Héflánba érkeztek, már üres volt a falu. De a pogány egyelőre a rablással, gyujtogatással is beérte. Egyelőre, mert bizony Bécsnek hosszantartó ostroma alatt minduntalan megjelent egy-egy tatár csapat, részben, hogy a hódolt helyekre kivetett sarcot Bécsbe szállítsa, de főleg azért, hogy minél több zsákmányt különösen minél több rabot gyűjthessen; még a kis fiukat is elszállították, Starnbulba — janicsároknak. Ilyen zsákmányoló tatárcsapat egyizben hogyan-hogyan nem, de meglepte Héflánt s rajta ütött a meglepett lakosokon. Akik a mezőn voltak, még bemenekülhettek a közeli erdőbe, de a falubeliek gyásznapot értek. Ä tatárok az öregek és gyöngébbek közül 28 embert levágtak; a fiatalokat, munkára alkalmasakat pedig, számszerint 34 embert, rabszíjra fűzve magukkal hurcolták. Ezt a föl jegyzést szintén Neidinger Bernát iskolamesternek, az anyakönyvi krónikásnak köszönhetjük. De volt még több haláleset is, azok között tudniillik, akik az ellenség elől Kismartonba menekültek; ezekről azonban másutt lesz majd szó! Végre szeptember 11-én fölszabadult Bécs! Akik szerencsésen megmenekültek, most ismét visszatérhettek elhagyott s a legtöbb helyen el is pusztult fészkükbe. Vájjon mit találtak az ellenség prédájává lett falucskában? Kollonich, az uj győri megyéspüspök, a vész elmultával bejáratta a soproni főesperességet, hogy hiteles értesülést nyerjen a szenthelyek pusztulásáról s gondoskodhassék az első segély megadásáról. A kiküldött főesperes jelentéséből megtudjuk, hogy a főesperesség 39 vidéki templomából a pogány 25-öt pusztított el s a templommal együtt legtöbbször a plébánia épületét is. Ahol pedig a templom, a plébánia égték, ott bizony a falu is egészben vagy részben a tüz martaléka lett.
