Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

II. Ivánchich Márkus

Bécs felé. Ä nádor és bátgja, Dániel is hadba szálltak ellenük, de előbb gyermekeiket a fraknói sziklavárban helyezték biztonságba. Pedig nem a gyermekekre, hanem a gondos apákra leselkedett a halál. Mi történt? Pál, a nádor fia, emlékirataiban így beszéli el: »Megbetegedven Esterházy Dániel uram a táboron, Nagyhéflánba vitette magát, hogy itt a fürdőt használhassa; kinek nehezebb voltát megértvén atyám uram, — Dévénynél lévén akkor a tábor s Bécs felé sietvén Leopold herceg a német táborral, — általjött a Dunán s ment 'egyenesen Héflánba, a holott megkönnyebbedvén Esterházy Dániel uram, már fönn járván, nagy véletlenül atyám uram betegedett meg, ahová alá hivattattak (Fraknóról) Esterházy László bátyám uramj s a többi úrfiak, úgy mi is harmadnap múlván. Megnehezedvén azért atyám uram, egy ujkörösztény Doctor valami aurum potabilét adott be néki, sőt a császár Doctora is Bécsből alájött, kit Doctor Puchonak hittak: de mindazok is nem használhattanak, kinéz képest a nyavalya is öregbedvén, die 11. septembris éjfélkor sok imádságok és sakramentomok elvétele után, a fölső, kis, szines házban, a nyári palota mellett, Istenének kiadta lelkét, hatvanharmadik esztendős korában. Kinek meghidegült tetemét ugyanazon nyári palotában kinyújtóztatták s azután a kismartoni páter franciskánusok klastromában lévő kápolna alá tették egy héttel halála után.« Az Esterházy fiuk mellett ezidélt Schalkovich Ádám, a későbbi esztergomi kanonok nevelősködött, így tehát szinte bizonyos, hogy Ivánchich és Schalkovich voltak azok a papok, akik a nádornak a szentségeket kiszolgáltatták s halálos ágya mellett imádkoztak. — Lämmermann jezsuita generális csak akkor ért Héflánba, mikor a kismartoni franciskánusok odaérkeztek, hogy a testet klastromuk kápolnájába szállítsák. Ivánchich méltán kesergett urának váratlan és kora halála fölött. Az elhunyt nádor legidősebb fia, László, a vezekényi hős, már 1652-ben követte apját a halálba. Az uj örökös Pál gróf, pedig inkább Fraknón, majd kismartoni uj várpalotájában tartózkodott s így Ivánchich elesett azon előnyöktől, melyek az uraság héfláni tartózkodásával együtt jártak. A nagy nádor halála egyébként is Héflánra nézve igen rossz időre esett. A nádor apostoli buzgalmából ugyanis a jezsuita atyák az ő összes sopronmegyei birtokain szent missiokat tartottak; ezek az 1644-ik év tavaszán kezdődtek] s több éven keresztül tartottak. 1645. őszén Kismarton vidékére került a sor. Serez, Kismarton,