Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

I. Széchenyi György

s onnan a török kiűzte, hogy helyrehozza azt, amit a pogány és az eretnekek leromboltak; másrészt hálából Jézus társasága iránt, mely rend a lelkek gondozásában, a hit elterjesztésében és az eretnekek 'elleni küzdelemben fáradhatatlanul működött, sőt (magát) is tanította erényes életre, egyházi és világi tudományra, úgy rendelkezik, hogy a mosonmegyei Nezsider birtok minden tartozékaival együtt végrendelkezési jogon a jezsuita rendet illesse meg, hogy annak jövedelméből a rend generálisa a Budán felállítandó egyetemre alkalmas tanárokat küldhessen az egyházi és világi tudományok tanítására. A birtok jövedelméből és egyéb pénzből, mig él, igyekszik az egyetem céljaira alkalmas épületet emelni. Ä rend ezért emlékezzék meg róla miséiben és legyen rá gondja, hogy alapítványa el ne kallódjék; ha a pogány az ország fővárosát esetleg ismét hatalmába kerítené, menjenek Beszterczebányára vagy más felvidéki városba. A fölajánlott birtok akkori értéke 100 ezer forint volt. Pótlékul később hozzáadta a városban levő kertjét s a József hegyen levő földjeit. Második adománylevelével a budai papnevelő-intézet fölállítását célozta. Sokat töprengett azon, mondja ebben, mely eszközökkel járulhatna a leghatékonyabban a pogányság és eretnekek részéről sokat szenvedett haza és különösen a papság régi fényesnek visszaállításához. Arra határozta el magát, hogy néhai nagy előde, Pázmány Péter példáját követve, — aki által alapított Pázmáneumnak ő is növendéke volt, — a bécsi intézethez hasonló szervezettel papnevelő-intézetet létesít a jezsuiták vezetésére bizott egyetem mellé, lugyanazon rendre hagyván ezen intézet vezetését is. Ezen intézet alapítására szánja a kőszegi uradalmat, melyet 80 ezer forintért vett. Hét pontban röviden meg is szabja az intézet belső életének vonásait, a növendékek életmódját és tanításuk irányát. Célja az, hogy nemcsak az esztergomi egyházmegye, hanem az egész ország részére képzett, hivatásos papokat neveljen. A fiatal levitáknak magukra kell vállalniok azt is, hogy 3 éven át, — és a szükség szerint tovább is, —, a töröknek még behódolt területeken lelkészkedni fognak. Az alapítvány ez időben 27 papnövendék ellátására volt elegendő. Végül a harmadik alapítólevéllel a világi ifjak nevelését karolta föl. Mint alapítólevelében kifejti, Buda nemcsak az ország fővárosa és a király székhelye, hanem a magyar nemesi rendnek is központja. Minthogy a főváros a Gondviselés által fölszabadult