Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

I. Széchenyi György

1683—1686. 21 Mig ezek Sopronban és ennek vidékén végbementek, azalatt Kara Mustafa Apaffy fejedelem 20 ezer emberével körülvetette Győr várát, hogy innét seregének élelmezését és összeköttetését meg ne akadályozhassák, maga pedig seregével ment egyenesen Bécsnek s ezt kemény ostrom alá vette. A Bécs védelmét intéző vezéremberek, — Stahrhenberg, Kollo­nich, — előre látták, hogy hadi kincstáruk 24 ezer forintját hama­rosan fölemészti a katonaság zsoldja és élelmezése. Gyorsan, még az ostrom elején kellett tehát ujabb segélyforrásokról gondoskodni. Talán Széchenyi volt az első, aki ezt észrevette. Már jul. 14-én ir Lorchból a király nak s Bécsben hagyott pénzét fölajánlja neki ahhoz a százezer forinthoz, melyet már a mult évben kölcsönzött hadi célokra. De biz a 63 napra terjedő ostrom alatt ez is kevés lett volna, ha a véletlennek látszó Gondviselés busásabb forrásokról nem gon­doskodik. Szelepcsényi emberei még az ostrom elején tréfából azt híresz­telték, hogy Thököly a szultán szövetségese, az ő házukban rejtőz­ködik. A bécsieknek több se kellett! Először a palota előtt tüntet­tek, majd behatolták a iszzobákba s mindent össze-vissza forgattak. A mindig éber Kollonich Stahrenberggel egyetértve, rögtön kezébe vette ezen ügyet s már jul. 19-én leltározta s el is szállíttatta a primás kincseit. A hatalmas pénzösszeg, — 499.780 forint 7 3 / 4 krajcár — ami így] a várvédők kezébe került, nemcsak zsoldra és élelemre volt elégséges, hanem a beteg és sebesült katonákat is em­berségesen gondozhatták, sőt a kamara részére is maradt még szép kis összeg. Széchenyi örült pénze ilyetén fölhasználásának s a megvert ellenség üldözésére még 50 ezer forintot adott a hadvezetőségnek. Annak is örült, hogy a túlságosan takarékos primás pénze oly jó helyre került. Sőt Kollonichhoz irt levelében azt a rosszmájú indítványt is megteszi: a bécsiek a »Kärtner-Thor« előtt Szelep­csényi tiszteletére állítsanak emlékoszlopot, de hogy olyan sokba ne kerüljön, részéről is hajlandó a költségekhez ezer tallérral hozzá­járulni. Annyi kétségtelen s ezt nemcsak hazai történetíróink, hanem Magyarország ellenségei is elismerték, — magyar főpapok kincsei­nek jelentékeny, ha nem döntő része volt abban, hogy Bécs falai alatt a félhold fénye elhomályosult s Európa kereszténysége ismét bizalommal vette föl a harcot a 150 évig rettegett pogánysággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom