Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

IX. Jáky Ferenc

anyának ezen képét a hivek vigasztalására Kismarton várából ide Osliba hozta és fölajánlá Estorás Pál, ugyanezen szent Szűznek legalázatosabb jobbágya, az 1690. esztendőben. Ez időben a győri egyházmegyében a remeték intézménye igenel volt terjedve; a főnökük Draszburgban (Darufalván) lakott; innét jöttek Osliba is azok a (remeték, akifk a csodálatos kíépet mind­addig gondozták, mig csak ott (1808-ban) plébánia nem kelet­kezett. Ä rábaközi kath. népnek jó hirén kivül bizonyára ez a csodá­latos kép volt az, ami Jákyi' a grófi nevelőt, a nagyműveltségű papot ide vonzotta a kis félreeső Osli faluba. Sőt nemcsak idejött, hanem boldognak érezte magát, hogy .ide jöhetett s ámbár a plé­bánia a legszegényebbek közé tartozott, azon szándékkal foglalta el, hogy Szűz Mária szolgálatában e helyen holtig megmarad. És meg is maradt! Valóban hősies az a munkásság, amit az oslii plébános a bú­csújárás érdekében elvégzett. A Mária-ünnepékre és fájdalmas pén­tekre seregesen jött a jó rábaközi nép, többször már az ünnep előestéjén. Ilyenkor a plébános addig meg nem nyugodott, mig csak mindnyájat ki nem szolgálta. Megtörtént néha az is, hogy 24 órán keresztül egyhuzamban gyóntatott és végzett egyházi ténykedéseket, anélkül, hogy pihent volna. Prédikált, nagymisét végzett, litániázott; közben rózsafüzéreket, képeket stb. szentelt, skapulárés tagokat fölvett, bejegyezte. Vendégei otthon elköltötték rnár az ebédjét is s ő még mindig a templomban volt elfoglalva. Csak a vespera és a bucsujárók elvonulása után gondolt magára is. És mindemellett a sok dolog, a nagy elfoglaltság miatt ajkai soha panaszra nem nyiltak. Mindenben látszott, hogy boldognak érzi magát a bold. Szűz szolgálatában. A csodálatos képet s ennék oltárát ünnepek előtt mindig önkezűleg gondozta, tisztogatta. A leányokkal oltárokra, képékre koszorúkat fonatott. A kegykép oltárát térden állva heten­ként többször is körülcsuzta. Ha Szűz Máriáról prédikált, mindig könyekig meg volt hatva. És sajátságos! Ö, aki oly nagy tisztelője volt a bold. Szűz­nek, híveinek csak azon esetben engedte meg a processios bucsu­járást, ha pap vagy papok vezették a processiót. Nagyon jól tudta, hogy olyan szent dolognál is, mint amilyen a búcsújárás, kellő ellenőrzés és fegyelem hiányában, sok a visszaélés és a nem szent dolog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom