Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VII. Gergely Imre

azért, mert emiatt az istentiszteletet tömegesen elhanyagolták, hanem mert a »tilos« területeket nem igen vették figyelembe. Igy Császáron i.s majdnem az egész község a temetőben legeltette marháit s a szentelt helyet szinte közlegelőnek tekintette. Gergelyi ezt sem tűrte. Mikor a szép szó nem használt, jelentést tett az uraságnak. A tisztek erre kiszálltak s az egész községet megbüntették ; ezenfelül ,a legeitetők főkolomposát 25 botütésre Ítélték. Ezt a szelidlelkü plébános kérelmére ugyan elengedték, de egyebekben a büntetést fönntartották. Mint említettük, a plébánosi javadalom gyarapítására jelentékeny alapítványt is tett. Erre nézve végrendeletében meghagyta, hogy az alapítványból folyó jövedelmet a plébános kongruájába ne vegyék bele. Hogy későbbi országos törvénynek ezt nem vették figyelembe, (arról a jószivü alapító már nem tehetett. VII. Templomszentelés és aranymise. Ilyetén működés közepette töltött el Gergelyi 30 évet a tsászári plébánián. Ezen emberöltő végén azon örömben részesült, hogy templomának belső fölszerelése is teljesen elkészült. Az orgona és szószék maradtak utoljára. Mindakettő teljesen megfelel a templom többi ékes részleteinek. Az orgona még ma íis a jelesebb orgonák -közé tartozik és kettős klaviatúrája van. Kiépítése nemcsak művészi, hanem szellemes is, amennyiben faragott figurái, a zenélő 9 karu angyalokat ábrázolják. A szószékről már másutt emlékeztünk meg. Most már a templom fölszentelésére került a sor. Ezt a ritka szertartást Hodosi Pierer József knini fölszentelt püspök, győri kanonok végezte 1803. augusztus 7-én, grófok, bárók, nemesek és megszámlálhatlan népsokaság jelenlétében. Ugyanezen a napon tartotta Gergelyi aranymiséjét is. Ennek évfordulója ugyan m,ár elmúlt, de megü'ését a templomi munkálatok befejeztére halasztotta és a templomszentelési ünnepséggel kapcsolta össze. Esterházy Janka grófné ezen alkalomra gyönyörű ezüsthimzésü és selyemszövésü misemondóruhával ajándékozta meg az aranymisés plébánost. Ezt a kázulát 100 év múlva gróf Esterházy Móricné nagy költséggel helyreállíttatta s ma is egyik féltve őrzött kincse a császári templomnak. A grófi kegyúr, hogy a kettős örömünnepet még emlékezetesebbe tegye, a tágas templomtéren népünnepélyt is rendezett. Régi