Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VII. Gergely Imre

A Szentlélek templomáért. 193 őket a szentségek méltó fölvételére, a szentmise becsületes hallga­tására) s a Magyarok Nagyasszonyának buzgó tiszteletére. Fönnebb mutattuk ki, hogy a kethelyi filiában több volt a katholikus, mint az anyaplébániában. Ezeket már csak nagy számuk miatt is, kiadósabb lelki gondozásban kivánta részesíteni. Ezért a győri szentszék által hitelesített szerződést kötött a községgel, melynek értelmében a plébános minden 3-ik vasárnap saját alkal­matosságán tartozik Kethelyre átmenni és itt egésznapi istentisz­teletet tartani. Ilyenkor a hivek tartoztak a lelkészről, fuvarosáról és lovai ellátásáról gondoskodni. Ugyanezen okból 1790-ben Budán készült orgonát is szerzett a kethelyi templomnak. A legméllóságosabb Oltáriszentség tiszteidé. Nagyon fontosnak tartotta az ünnepélyes szentségimádást. Az urnapi körmenet, a 13 órai szentségimádás és az ujholdvasárnapi szentsé­ges mise már Gergelyi előtt gyakorlatban voltak, de ő mindezeket még jelentékenyen kibővítette. Valahányszor nagy szerencsétlenség fenyegetett, pld.: pestis, inség, 'háború, 40 órai, — 3 napi, — (Szent­ségimádást tartott, ami akkoriban csak nagyobb plébániákban, szer­zetestemplomokban vagy bucsujáróhelyeken volt szokásos. Az uj­holdvasárnapi szentséges misét szentséges körmenettel kapcsolta össze, de ilyenkor csak a templomot kerülték meg a szentséggel. Jólehet Zichy püspök már eltiltotta, némely helyeken még min­dig szokásban volt, hogy tüzesetek alkalmával a pap a szentséggel megáldotta a tüzet. Gergelyi megjegyzi, hogy ilyen alkalommal ő se körmenetet nem tartott, se áldást nem adott. 3Iária-tisztelele. Igazán megható Gergelyi bensőséges Má­ria-tisztelete. Minden vasárnap és ünnep előtt litániát tartott, még pedig mindenkor a loretóit; ez vala akkoron leginkább elterjedve. Vasár- és ünnepnapokon pedig, litánia után híveivel mindig a szent olvasót imádkozta el hangosan. Minden Szűz Mária-ünnepre ünne­pélyes misét alapított nemcsak plébániájában, hanem, mint mind­járt szó lesz róla, több más helyen is. Uj templomában az egyik mellékoltárt -a Magyarok Nagyasszonyának szentelte s gyönyörű oltárképről is gondoskodott. A kép a Magyarok Nagyasszonyát fején a magyar szent koronával ábrázolja és Magyarország védő­angyala tartja előtte a pajzsot. A képtől jobbra és balra szent Ist­ván és szent László királyok térdelnek, akik neki a koronát és kar­dot ajánlják föl. Azt már említettük, hogy hiveit, különösen az if­júságot, minden alkalommal lelkesen buzdította a Magyarok Nagy­asszonyának tiszteletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom